Bemutatták a Csoóri Sándor Életmű-sorozatot Székesfehérváron

2019.12.03. 18:18
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. december 3. (kedd) 
Ez volt a Csoóri Társaság első nagyszabású nyilvános programja.     Galéria
 
 
 
 
 
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban rendezett irodalmi esten mutatták be a Csoóri Sándor Életmű-sorozatot Székesfehérvár közönségének. Ez az esemény volt a szeptember 12-én megalakult Csoóri Sándor Társaság első nagyszabású nyilvános programja. A sorozat eddig megjelent kilenc kötetét újabb kiadványok követik a jövőben.

Az Erdélyi Szalon Kiadó 2018 tavaszán indította el a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas Csoóri Sándor életművét összefoglaló sorozatot. A tervek szerint húsz kötetben adják közre a költő, író és közéleti személyiség írásait, verseit, naplójegyzeteit, az eddig kiadatlan anyagokat, valamint a teljes levelezést és az ÁBTL titkos dossziékat. A sorozatban eddig kilenc kötet jelent meg: Csillagkapu, Emlékkönyv, Éji nap – nappali Hold 1955-1989, Éji nap – nappali Hold 1990-2011, Régi vérfoltok vöröslenek, Összegyűjtött versek I-II.-III.-IV.

A szeptember 12-én megalakult Csoóri Sándor Társaság missziót teljesít azzal, hogy felvállalta az életmű hagyatékának megőrzését, gondozását és közkinccsé tételét. Az irodalmi és művelődéstörténeti szervezet a keddi elnökségi ülését követően rendezte meg első nagyszabású nyilvános programját, melyen bemutatták az életmű-sorozat eddig megjelent valamennyi kötetét. A Sebő együttes folklórműsora és megzenésített versei méltó keretet adtak az eseménynek.

„Ha valaki meg akarja ismerni a XX. századnak a velünk történt történelmét és a XXI. század legelejének a történelmét, akkor Csoóri Sándor ebben nem kikerülhető. Illyés Gyula életművét tudom hozzá társítani, körülbelül a kettő adja ki azt, amire igazán szükségünk volna ahhoz, hogy önmagunkra tudjunk ismerni. Ezért fontos a Társaság megalakulása! Nagyon remélem, hogy az életműsorozat a maga teljességében ehhez hozzájárul. Nem látom a sorozat végét, mert hihetetlen mennyiségű írásanyag gyűlt össze.” – fogalmazott a bemutató kapcsán Pálfy G. István, a sorozat főszerkesztője.

A sorozat bemutatóján közreműködött L. Simon László József Attila-díjas magyar író, költő, országgyűlési képviselő is, aki többek között elmondta: Csoóri Sándor írásaiban egyértelműen látszik, hogy meghatározó volt számára a szülőföld, a szülőfalu és a megye. Székesfehérvár is azzal a kettősségével, hogy a kommunizmus időszakában Csoórit kitiltották a városból, ami életre szóló sértettséget jelentett számára.

Bakonyi István, a Társaság elnöke elmondta: Csoóri Sándor jövő évi, 90. születésnapja számos feladatot ró rájuk. Az alkalom tiszteletére terveznek emlékülést Zámolyon, Csoóri Sándor szülőfalujában, valamint irodalmi-zenés-táncos programot a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az elnökségi ülésen szó volt továbbá emlékszobor vagy dombormű felavatásának lehetőségéről is, konkrét döntés ezzel kapcsolatban később várható.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 



Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika

 

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.