A Magyar Konyha magazin a maga 43 évével Közép-Európa legrégebbi gasztronómiai magazinja. A jelenlegi szerkesztőség épp 10 éve vette át a lapot, céljuk pedig azóta is a modern magyar konyha és a minőségi magyar termékek és termelők bemutatása. A SVÉT-tel közösen 3. alkalommal rendezték meg A piac konyhája elnevezésű konferenciát, amellyel a minőségi termékeket előállító termelők és a legjobb szakácsok, vendéglősök közötti párbeszédet, valamint a kapcsolatteremtés lehetőségét szeretnék elősegíteni. A szakmai nap keretében nemcsak előadásokat, hanem vásárt is rendeztek, ahol bemutatkozhattak olyan termelők, akik már komoly kapcsolatot építettek ki éttermekkel, beszállítókká váltak. A szakmai nap célja, hogy megvalósuljon a termékek ideális útja a termelőtől az éttermekig, illetve hogy a hazai alapanyagok állandóan jelen legyenek az étlapokon, találkozzon a kereslet és a kínálat.

 

A rendezvény megnyitóján Lévai Anikó, a Magyar Konyha magazin szerkesztőbizottságának elnöke köszöntötte elsőként a konferencia résztvevőit. „Jól látszik, hogy napjaink városi embere menekül a hétvégén a természetbe, hiszen itt leli a feltöltődést. Meggyőződésem: aki a földdel foglalkozik, annak kincs van a birtokában, aki tudja, hogy hogyan neveljen életet a földből, annak kezében olyan tudás van, amely a túlélés záloga. A mai konferencia nem csak a gasztronómia kényelmes témáiról szól, mint az ízharmónia vagy a tökéletes alapanyag, hanem érinti a szakterület kényes témáit is, mint a fenntartható fejlődés és klímavédelem, vagy éppen a regionalitás.” Amint az elnök elmondta: a Kárpát-medence elkényeztetett bennünket, hiszen kellemes klímájában elegendő alapanyagot termelünk magas minőségen, amelyhez megfelelő jogi kontroll társul. A Magyar Konyha magazinról pedig ekképpen nyilatkozott: „A jelenlegi csapat elkötelezett a modern magyar konyha és termelők bemutatása mellett. Az elmúlt 10 évben jól látható, hogy mennyit fejlődött a magyar vendéglátás minősége, már mi is tudjuk, hogy a gasztronómia alfája és omegája mindig az alapanyagok minőségében rejlik. 10 évvel ezelőtt kizárólag külföldről érkeztek a magas minőségű húsok, küzdelem volt a beszerzés: erre ma már nincs szükség, helyben elérhető a prémium minőség is. Hála Önöknek, kedves termelők, jó híre van már a magyar alapanyagoknak.”

 

Házigazdaként dr. Cser-Palkovics András polgármester így fogalmazott: „Öröm számunkra, hogy a konferencia történetében Székesfehérvár adhat otthont elsőként vidéken a rendezvénynek. A meghívót és programot végignézve sok hívószó jött velem szembe: a minőség, a fenntarthatóság, a klímavédelem, a marketingtevékenység mind-mind a mindennapok kihívásait jelentik az élet több területén is. Ha megnézzük a szavak tartalmát, akkor látjuk, hogy gasztronómiai tekintetben is jó gyakorlatokat tud az asztalra tenni a mai találkozó, olyan szakembereknek, akik egymással összefüggő területeken dolgoznak.” A polgármester Székesfehérvár vonatkozásában kiemelte: meggyőződése, hogy egy olyan városban, ahol szlogenként a Tele élettel jelmondatot tűzték ki, ott nem lehet elmenni a gasztronómia kérdése mellett sem. „Eljutunk egy olyan problémához, amely bennünket is szorít, óriási ipari termelés közepette látnunk kell az ipari nagyváros és környezetének kölcsönös kapcsolatát. Hogyan viszonyul egy ipari város a vidék egyik legjobb mezőgazdasági területéhez? Hogyan lesz ez a kapcsolat fenntartható? Hogyan szolgálhatja ki a vidék a saját városi környezetét? A klímavédelemről beszélve pedig nem kerülhetjük el ezeket a kérdésköröket abban a időszakban, amikor a regionalitás már sikk is: oktatási, nevelési, egészségügyi és környezetvédelmi lába is van, amely egy fenntartható gazdasághoz és élethez vezet minket.” – mondta a városvezető. Köszöntője végén pedig azt a kérést fogalmazta meg a gasztronómiában dolgozók felé, hogy a mai kor technológiai lehetőségeit kihasználva teremtsék meg a lehetőséget a vásárlók számára, hogy reklámozhassák őket.

 

A konferencia a köszöntők után Dr. Kun Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont evolúcióbiológusának előadásával folytatódott, aki az élelmezés fenntartható jövőjéről beszélt. Mint mondta, évszázadok óta három alapkérdés jellemzi az élelmezést: az „Eszünk-e?” a „Mit eszünk?” és a „Hol eszünk?”. Jelenleg már ott tartunk, hogy nem kérdés, „Eszünk-e?”, valamint a társadalom kis része számára a kérdés már az, hogy „Hol eszünk?”, de átlagos, hogy „Mit eszünk?”. A jövő nagy kérdése azonban az, hogy a fenntarthatóságban eljut-e a világ addig, hogy globálisan a „Hol eszünk?” lesz a természetes, vagy visszacsúszunk a „Mit eszünk?”-höz.

 

A nap további részében olyan előadások is elhangzottak, mint Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdaság igazgatójáé a balatoni halászat fenntarthatóságáról, a vízgyűjtő területek kihasználásáról, a fenntartható takarmányozásról, vagy Ipacs Gézáé, aki arról beszélt, hogyan kell felépíteni egy márkát, milyen kihívásokra kell figyelni, míg Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a kistermelői támogatásokról, a szabályozási környezetről tartott előadást.

 

A Magyar Konyha magazin 2013 óta adja át minden évben Termelői Díjait, amelyeket az idei évben Pózer István és Márkus Erika, a Csurgódombi Sajtkonyha vezetői, Varga Sándor és Szilvia, az Élő Bolygó Alapítvány vezetői, valamint Fekete Zsóka, a Mangalica Farm vezetője vehettek át Lévai Anikótól, valamint Vinkó Józseftől, a Magyar Konyha magazin főszerkesztőjétől.

 

 

A színes és érdekes program alatt a szervezők egy rögtönzött termelői piaccal is készültek, amelyre az ország minden részéről érkeztek kiállítók a Hiemer-ház udvarára.

 

 

 

 

 

 

 

 

A konferencia képei letölthetők a Galériából.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szöveg: Torma Kinga Regina

Fotó: Molnár Artúr