Az összetartozás jelképe

2019.12.22. 16:33
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. december 22. (vasárnap)
Koncert és gyertyagyújtás a II. Székesfehérvári Zsidó Napok utolsó napján
 
 
 

Hanukai klezmervarázzsal és színielőadással zárult a II. Székesfehérvári Zsidó Napok programsorozata, amely arra hivatott, hogy a zsidók és nem zsidók közös kulturális értékeit bemutatva erősítse a helyi közösségek egymáshoz fűződő viszonyát. Kettő órától a Hiemer-ház Báltermében a Sabbathsong Klezmer Band adott fergeteges, teltházas koncertet, majd azt követően meggyújtották a fény ünnepének első gyertyáját, este hét órától pedig a Gólem Színház Szakácskönyv a túlélésért című előadását élvezheti a közönség.
 
 
Klezmervarázzsal zárult a II. Székesfehérvári Zsidó Napok programsorozata: vasárnap a Hiemer-ház Báltermében telt ház előtt adott koncertet a Sabbathsong Klezmer Band, akik hászid, jiddis, izraeli dalokkal, hóra, örmény dallamokkal, arabos hatású jazz-zel, keringővel, roma muzsikával varázsolták el közönségüket, hiszen a Sabbathsong Klezmer Band mindezt tökéletes egységben nyújtja. A zenekar azt vallja, hogy az általuk egy-egy koncert alkalmával teremtett közösség tagjaként lehetsz zsidó, roma vagy egyik sem, az örömzene, amit hallanak, mégis összeköti őket.
 
Ebben az évben december 22-én este veszi kezdetét a Hanuka, azaz a fény ünnepe, amely nyolc napon át tart. Az ünnep annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Mákkábeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött, és legyőzték a görögök hellenista zsidó támogatóit is, akik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc i. e. 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt Izrael szuverenitása is. A “chánuká” azt jelenti: “felavatás”, s arra utal, hogy újra Isten oltalmába ajánlották a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.
 
Az ünnep első napján Székesfehérváron gyújtotta meg a Hanuka gyertyáját dr. Cser-Palkovics András polgármester, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Radnóti Zoltán főrabbi, a Rabbiság igazgatója és Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke.
 
Köszöntő gondolataiban dr. Cser-Palkovics András így fogalmazott: „A tavalyi évben elindítottunk valamit azzal a céllal, hogy legyen belőle hagyomány, idén pedig hagyomány lett. Kulturális értékek átadása mellett a hitélet vonatkozásában is tudunk folyamatosan előre lépni. A közös gyertyagyújtással szeretnénk kifejezni a zsidó hitközség felé a város támogatását, azt, hogy számíthatnak ránk minden tekintetben. Kérem önöket, Elnök úr, hogy éljenek ezzel a támogatással, hiszen mi jó szívvel adjuk, azzal az egyszerű felismeréssel, ami abból a bizonyos nyitott kapuból és a város címeréből is fakad. Gyönyörű az, hogy most itt gyújthatom meg önökkel az első gyertyát, míg pár óra múlva a Városház téren az adventi koszorún majd az utolsót fogjuk. Szóljon erről Székesfehérvár: a békés ünneplésről, és egymás tiszteletének megadásáról!”
 
Heisler András, a Mazsihisz elnöke felidézte a világháború borzalmait, amelyek a székesfehérvári zsidó közösség pusztulásához vezettek, Mint mondta, a városban élő kései utódok a mában a zsidó hitélet régi fényének ragyogását kívánják visszaadni. Ezt a törekvést támogatja a Mazsihisz is, akik Székesfehérvár Önkormányzatával partnerségi megállapodást fognak kötni a város hitéletének támogatására, amely európai szinten is egyedülálló példája a Holokauszt során végzetesen megsérült közösségek felkarolására. „Hanuka ünnepe és karácsony napja idén egybeesik és bár a két ünnepnek nincs teológiai kapcsolata, mégis az év téli hónapjainak legsötétebb napjaiban mind a keresztény, mind a zsidó vallás a fénnyel ünnepel. Számomra is megtiszteltetés, hogy Magyarország történelmének egyik meghatározó városában a helyi zsidó közösséggel és a fehérvári polgárokkal közösen gyújtjuk meg a Hanuka első lángjait.” – tette hozzá az elnök.
 
Radnóti Zoltán főrabbi három imát mondott el a gyertya meggyújtásakor. Köszöntőjében pedig kiemelte, hogy az első láng az összetartozást jelképezi: „Maga a gyertya a zsidó hagyomány szerint a csoda hirdetése. Az, hogy 2019-ben telt ház előtt gyújtunk hanuka gyertyát, egy csoda. A mai nappal is a szabad vallásgyakorlás, a hit és az összetartozás csodáját hirdetjük."
 
A II. Székesfehérvári Zsidó Napok záróakkordja este 19 órakor kezdődik majd a Hiemer-ház Báltermében, ahol a Gólem Színház társulata adja elő a Szakácskönyv a túlélésért című darabot.
 
 
 
 
 
A koncert és a gyertyagyújtás képei letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Molnár Artúr
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.