Székesfehérváron is bemutatták a Hóman Bálintról és népbírósági peréről készült könyvet

2020.01.13. 20:15
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. január 13. (hétfő) 
Értékítélet helyett hitelesen feltárja a történéseket.       Galéria
 
 
 
 
 
 
Minden eddiginél részletesebben tárja az olvasók elé Hóman Bálint munkásságát és az ellene indított népbírósági pert az a kötet, melyet tavaly októberben Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, hétfőn este pedig a székesfehérvári Városházán is bemutattak. Az Ujváry Gábor történész által szerkesztett forráskiadvány a Ráció Kiadó és a Városi Levéltár és Kutatóintézet gondozásában, többek között Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával jelent meg. Tárgyalja a néhai vallás- és közoktatásügyi miniszter, országgyűlési képviselő életpályáját, az ellene lefolytatott pereket és rehabilitációjának történetét. A kötetet kerekasztal-beszélgetés keretében ismerte meg a fehérvári közönség a Városházán.

Hóman Bálint politikus, középkorkutató történész, kultuszminiszter, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Klebelsberg Kuno mellett a Horthy-korszak másik legendás oktatási reformere volt. 1932 és 1945 között Székesfehérvár országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett, meghatározó szerepet játszott a város oktatás- és nevelésügyi, illetve kulturális fellendülésében az 1930-as években. Nagyra értékelt és megbecsült tevékenységei mellett 1938-tól egyre többször szólt bele a nagypolitikai ügyekbe, melynek következményeként 1946-ban a népbíróság háborús bűnösnek nyilvánította. Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték, büntetését a váci fegyházban töltötte, ahol 1951. június 2-án halt meg. Hóman Bálintot 2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában posztumusz felmentette a háborús bűntett vádja alól.

A csaknem hétszáz oldalas, Ujváry Gábor szerkesztette forráskiadvány nemcsak az 1946-os, Hómannal szembeni első- és másodfokú népbírósági eljárás, illetve az alóli 2015-ös felmentés – bőséges, a szerkesztő készítette jegyzetapparátussal ellátott – iratait tartalmazza. Olvashatjuk benne a Hóman életének legfontosabb állomásait is bemutató kronológiát (szintén a szerkesztő összeállításában), valamint a magyar népbíróságok tevékenységéről, a Hóman-perekről, Hóman hamvainak megtalálásáról és azonosításáról, rehabilitálásának kísérleteiről és történetéről szóló tanulmányokat és emlékezéseket, valamint az újratárgyalás védőjének, Varga Istvánnak és bírójának, Horváth Zsoltnak a visszatekintését is.

Székesfehérváron 2010. novemberében egy tudományos konferencia, 2012-ben pedig a Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus című könyv kiadása tárgyalta Hóman és kortársai szerepét. A mostani könyvvel a kutatómunka a fordulópontjához érkezett. Tartalmas olvasmány, amely számos tanulmányt, forrást és korabeli fotót tartalmaz – mondta a bemutatón dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltér és Kutatóintézet igazgatója, a beszélgetés moderátora. Hozzátette, hogy Hómanról beszélni kell Székesfehérváron!

A kötet előszavát jegyző L. Simon László országgyűlési képviselő arról beszélt, Ujváry Gábor fantasztikus munkát végzett szerkesztőként és szerzőként egyaránt. A könyv fontos szerepet tölt be a benne lévő tanulmányok és dokumentumok értéke, illetve az értelmező lábjegyzetek okán is. „Valójában ez az a könyv, ami a bennünk lévő Hóman-képet – legyen az akármilyen is  – nagyon nagy mértékben árnyalja. Arra kényszerít bennünket, hogy sok mindent, ami Hómannal kapcsolatos, újragondoljunk, újraértékeljünk és újraértelmezzünk. Elkövettük azt a nagy hibát…, hogy nem azzal kezdtük a munkát, hogy ezt a nagyívű dokumentumkötetet megjelentettük, és sok-sok helyen bemutattuk.” – mondta. Hozzátette, a kiadvány alapos, részletes, komoly dokumentum, és rávilágít arra, hogy a minduntalan érzékelhető kettős mércét fel kell számolni. 

„A Városháza Díszterme, ahol most vagyunk, egészen biztosan nem létezne két ember, Hóman Bálint és Csitáry G. Emil egykori polgármester nélkül.” – fogalmazott a bemutatón dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki rámutatott arra, hogy fontos a múltunkkal való szembenézés. Szavai szerint a kiadvány nem politizál, nem értékel, hanem precízen, pontosan, szöveghűen feldolgozza a Hómannal kapcsolatos alapítéletet, az ahhoz vezető tanúvallomásokat, jegyzőkönyveket, és minden olyan kérdést, amelyek a történészek és a jogtudósok számára alapdokumentumok. Ugyanez igaz a 2015-ben a Fővárosi Törvényszék által hozott felmentő ítéletre is. „Mi azért támogattuk a megjelentetést, mert kell, hogy legyen egy olyan kötet, ami mindenféle értékítélet nélkül rögzíti a tényeket, melyek alapján a bíróságok meghozták a döntéseiket. Aki veszi a fáradtságot, és elolvassa a könyvet, az pontosan tudja, hogy annak idején miben vonták perbe és miben nem Hóman Bálintot. Azt is rögzíti, hogy 2015-ben miben mentették fel. Végig lehet olvasni és értékelni, mert ez a könyv erről szól, sem többről, sem kevesebbről, erről viszont hitelesen!” – mondta a polgármester, aki hozzátette azt is, hogy a mai esemény egy tudományos kötet bemutatója, amely nem szólt a szoborállítás  kérdéséről. Abban a Közgyűlésnek egy hatályos nemleges döntése van érvényben, és ezen nem is kívánnak változtatni.

A bemutatón részt vett Ujváry Gábor szerző, Varga István, a Hóman-ügy újratárgyalásának védője és Susa Éva antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos. Az érdeklődők többek között a Városi Levéltár és Kutatóintézetben juthatnak hozzá a kiadványhoz.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

–    Vége

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Bácskai Gergely


 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Január
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
5
10
19
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.