Fogadalmi szentmisét tartottak Szent Sebestyén napján

2020.01.20. 13:58
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. január 20. (hétfő)
281 éve élő hagyomány előtt tisztelegtek
 
 
 
 
A hagyományokhoz hűen január 20-án fogadalmi misével emlékezett meg a fehérvári lakosság az 1739-ben pusztító pestisjárványtól való megszabadulásról a Szent Sebestyén-templomban. Az idei szentmise előtt, amelyet Spányi Antal megyés püspök celebrált, a Felsővárosi Általános Iskolások szokásosan „megölelték” a városrész templomát, ezzel is kifejezve tiszteletüket az ősök felé. A fogadalmi mise után a Felsővárosi Közösségi Házban forralt borral és fánkkal várták a vendégeket, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a résztvevőket.
 
Január 20., Szent Sebestyén napja fontos ünnep Székesfehérvár, és kiemelkedően Felsőváros életében. 1739-ben, a pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy menekítse meg őket a kórtól. Miután a helyiek szerencsésen megmenekültek, fogadalmuk részeként először kápolnát, majd templomot emeltek Szent Sebestyénnek. A jeles napon ezután évszázadokig nem dolgoztak a felsővárosiak: részt vettek a püspöki szentmisén, majd ünnepi ebéden látták vendégül a családtagokat, rokonokat. A menü hagyományosan húsleves, malacsült, párolt káposzta és fánk volt, ami a Felsővárosban élő családok többségénél a szombati búcsún került az ünnepi asztalra.
 
Az 1739-ben tett örökké szóló fogadalmat a városban élők 281 év után is betartják: ma 10 órától hagyományosan Spányi Antal megyés püspök celebrálta a fogadalmi szentmisét, amelyen a hűség fontosságáról és az Istenben bízó emberekről beszélt, akik hitükkel történelmet formáltak: „Amikor a hűség sokszor már csak olyan ritka vendég lesz az emberek életében, itt azt látjuk, hogy emberöltőkön keresztül valamit következetesen és állhatatosan megtartunk – 281 éve, szakadatlanul. Pedig hányszor voltak ez idő alatt olyan történelmi helyzetek, amikor lehetett volna talán azt mondani, hogy az Isten sem kívánja tőlünk a fogadalom megtartását. Az őseink tudták, hogy a szó elszáll, de az írás megmarad, ezért, amit elhatároztak, írásba is foglalták, amely a mai napig felkutatható a Városi Levéltárban. Elődeink, amikor megtapasztalták, nincs emberi segítség, földi erő, amely megmenthetné őket, akkor erős fogadalmat tettek. Istenhez fohászkodtak, és a kor népszerű szentjét, Szent Sebestyént kérték, járjon közben értük, a városért. Később kápolnát, majd templomot építettek, hogy a szent hálaimáikat vigye Isten elé, és minden kor fehérvári polgára számára könyörögje ki mindazt a kegyelmet, amelyre szüksége van.” A főpásztor a szentmise végén imádkozott a városért a templomban elhelyezett Szent Sebestyén-ereklye előtt.
 
A búcsú programjai a Felsővárosi Közösségi Házban folytatódtak, ahol az összegyűlt ünneplőket fánkkal és meleg teával várták. Dr. Cser-Palkovics András polgármester beszédében elmondta: városvezetőként különös büszkeséggel tölti el, hogy a XXI. század rohanó forgatagában, ahol számos esemény megünneplése elsikkadt már, az ezeréves Székesfehérvár 281 év után is hűen tartja magát fogadalmához, és megemlékezik elődei cselekedeteiről.
 
A Szent Sebestyén-napról a Felsővárosi Általános Iskola sem feledkezett meg: Földi Zoltán igazgató vezetésével a gyerekek hagyományosan körbeölelték a templomot, majd programjaik az iskolában folytatódtak. A szimbolikus öleléssel a diákok a város, a hit és a hagyományok iránti elkötelezettségüket a fejezték ki.
 
 
Az esemény képei letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Molnár Artúr
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.