Alapvető strukturális változások előtt áll a szakképzési rendszer a 2020-21-es tanévtől. A Székesfehérvári Szakképzési Centrumnak, az iskoláknak és a gazdálkodó szervezeteknek közösen kell gondolkodniuk és előrelépniük annak érdekében, hogy a digitalizált-robotizált feltételekhez (Ipar 4.0) leginkább illeszkedő, gyakorlatorientált képzési struktúrát alakítsanak ki, amely kellően rugalmas és átjárható a tanulók számára, ugyanakkor megköveteli a pedagógusok hatékony továbbképzését is, szorosan együttműködve a gazdasági szereplőkkel – hangzott el a Szakképzési Centrum által szervezett fórumon.

Január elsejével lépett hatályba az új szakképzési törvény, így a tanulók már a megújult rendszer szerint jelentkezhetnek a szakképzésbe februárban. A szakképzési intézményeknek két típusa lesz: a hároméves szakképző iskola, illetve a magasabb szintű tudást kínáló, ötéves technikum, amely ötvözi a szakmatanulást és a gimnáziumot, és érettségit ad. Az új struktúrában 174 alapszakma közül lehet választani, melyeket ágazatok szerint csoportosítanak. A régi OKJ szerinti szakképesítések tartalmilag beépülnek egy-egy alapszakmába, illetve új szakmákhoz kapcsolódnak, vagy szakmairányként jelennek meg.

Mind a szakképző iskola, mind a technikum ágazati alapoktatással indul. Ez a rendszer jelentősen megkönnyíti a továbbtanulásra jelentkező nyolcadikosok dolgát, hiszen nem kell azonnal szakmát választaniuk, csak ágazatot. A tanulmányaik első időszakában az ágazati alapismereteket sajátítják el, a szakképzésben a 9-dik évfolyamon, a technikusképzésben a 9-10. évfolyamon közös lesz a tananyagtartalom, és csak ezután kell eldönteniük a diákoknak, hogy pontosan mely szakmát választják. Ha meggondolnák magukat, és váltani szeretnének a két iskolatípus között, az összehangolt ágazati tartalomnak köszönhetően, az alapok megszerezése után ezt is megtehetik. A fiataloknak 9-dik, illetve 10-dik év végén ágazati alapvizsgát kell tenniük, ha ezt sikeresen teljesítik, akkor mehetnek munkaszerződéssel az őket fogadó cégekhez, gazdálkodó szervezetekhez, erősítve ezzel a duális képzést.

Átalakul az ösztöndíjrendszer is. Eddig csak hiányszakmákra lehetett ösztöndíjat kapni, mostantól azonban a szakképzésben részesülő minden tanuló kap valamilyen típusú ösztöndíjat már a 9-dik évfolyamtól, felmenő rendszerben. Ez érvényes a három és az ötéves képzésre is.

A Székesfehérvári Szakképzési Centrum kedden első ízben szervezett részletes, a feladatszabást konkretizáló fórumot az intézményrendszeréhez tartozó iskolák és a céges partnerek vezetői számára.

Első előadóként Dominó Csaba, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum kancellárja többek között arról beszélt, hogy a gazdasági változások, a negyedik ipari forradalom kényszeríti ki a változtatást, melynek köszönhetően az utóbbi ötven év eddigi legeredményesebb szakképzési koncepciója jön létre. Minden résztvevő partnernek összefüggéseiben kell látnia a megvalósulást, és ennek szellemében, a gazdasági elvárásoknak megfelelően kell kialakítani a szakképzést. Ez nagy feladatot jelent, mert a gazdaság gyors követelményeket állít fel, és kevés időt hagy felkészülni.

Az Ipar 4.0 megjelenése nem eredményezi szükségszerűen a foglalkoztatottak számának csökkenését. Várhatóan a betanított, operátori munkahelyek száma csökken, ugyanakkor olyan munkaerőre lesz szükség, amely alacsony képzettség esetén is képes a problémamegoldásra, az alkalmazkodásra, a kreatív gondolkodásra.

Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári Szakképzési  Centrum főigazgatója prezentációjában hangsúlyozta, továbbra is megyei vezető pozíciót kívánnak betölteni a szakképzés területén a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési profil kialakításával és megtartásával, valamint a hatékonyság, a versenyképesség és az eredményesség fokozásával. A pedagógusokat és céges partnereket is meg kell győzni arról, hogy a kapcsolatok szorosabbra fűzésével gyakorlatorientált, rugalmas képzési rendszerben kell a diákokat tanítani.