Indul a Szent István Király Múzeum Rendházépületének felújítása

2020.02.03. 13:43
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. január 3. (hétfő)
5,5 milliárd forintos támogatás az Árpád-ház Program keretében
 
 
 
 
 

Január végén jelent meg az a kormányhatározat, amely az Árpád-ház Program részeként rendelkezik a „Királyok és szentek. Az Árpádok kora” című kiállítás megvalósításáról, és ennek érdekében a Szent István Király Múzeum Rendházépületének rekonstrukciójáról. A 21. századi múzeumi tér kialakításához közel 5,5 milliárd forintos támogatást biztosít a Kormány, amelyet a város 189 millió forinttal egészít ki. Az Árpád-ház Program keretében megvalósuló első nagyberuházás részleteit hétfőn sajtótájékoztatón ismertette Vargha Tamás, az Árpád-ház Program kormánybiztosa, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Pokrovenszki Krisztián múzeumigazgató, valamint a tervezőcsapat vezetője, Erdei László.



Hamarosan bejfejeződik a Szent István Király Múzeum Rendházépületének kiürítése, a leletanyag és dokumentáció elköltöztetése. Ezt követően indulhat a rekonstrukció, amely az Árpád-ház program keretében valósul meg Székesfehérváron, hazánk történelmi koronázóvárosában. A kormányzati támogatással létrejövő modern múzeumi tér elsőként a „Királyok és szentek. Az Árpádok kora” című nagykiállításnak ad majd otthont 2022-ben. Magyarország Kormánya múlt heti döntésével közel 5,5 milliárd forintos támogatásról döntött az épület rekonstrukciójához, bővítéséhez, valamint a kiállítás üzemeltetéséhez. 

Vargha Tamás
, az Árpád-ház Program kormánybiztosa, Székesfehérvár országgyűlési képviselője a 2013-as kihelyezett kormányülésre utalt: akkor kezdték el a gondolkodást az Árpád-ház Programról. Majd 2017-ben született meg az a kormánydöntés, hogy az Árpád-házat bemutató kiállítás Székesfehérváron valósuljon meg, most pedig elérkeztünk oda, hogy a kormány meghozta a döntést, miszerint támogatja a felújítást, fogalmazott: „Hosszú utat tettünk meg, sok közös munkánk fekszik abban, hogy ide elértünk: zajlik a költözés, az épület készül arra, hogy a felújítás elkezdődhessen. (…) A munka eredményeként 2022-ben egy méltó helyen méltó kiállítással emlékezhetünk majd Szent Istvánra és az Árpád-házi királyainkra.”

„Új terek nyílnak majd, és egy igazi 21. századi múzeumunk lesz úgy, hogy az épület megőrzi azt a gyönyörű megjelenését, amivel meghatározó épületegyüttese a történelmi Belvárosnak. Jelentős a döntés abban a tekintetben is, hogy Székesfehérvár adhat otthont a kiemelkedő kiállításnak – ez bizalom a város és a szakemberek felé, illetve tisztelgés a magyar történelem előtt.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András polgármester. A város kulturális életének fontos központja a Múzeum: régóta várt, de sokáig nem remélt felújítás kezdődhet el. Ma gyakorlatilag már egy munkaterületen vagyunk, a kivitelezői szerződés hatályba lépett, és nagy öröm, hogy egy fehérvári cégcsoport nyerte el a felújítási munkát, mondta a polgármester, és köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az előkészítésben. Hangsúlyozta, hogy egy fontos munkaszakasz már megtörtént, aminek során a város nagy részben állami forrásból raktárépületet vásárolt; ez nagy előrelépést jelent, többek között a teljesen méltatlanul elhelyezett kőállomány is méltó helyre kerülhet. A nagyívű kiállításnak alapfeltétele a múzeum felújítása, a korszerű biztonsági technológia pedig további nagyívű kiállításoknak adhat teret, ami a város kulturális életének a további, közép-európai szintű fejlődését eredményezheti. Kiemelte végül, hogy a felújítás terveit az akadálymentesítés tekintetében egy civil szervezetekből álló testület, a SZÉP Tervtanács is tanulmányozta.

Pokrovenszki Krisztián
, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy a múzeum életében az eddigi legnagyobb felújítási munka kezdődik. Nagy türelmet kért kollégáitól, hiszen az elkövetkező 1,5-2 évben megváltozott munkakörülmények között kell dolgozniuk. Hangsúlyozta: szeretnének egy hiánypótló várostörténeti kiállítást is rendezni, amire régóta igény mutatkozik. „Olyan nagyívű beruházás történik most, amivel 21. századi és minden igényt kielégítő épületkomplexumot és kiállítótereket kapunk, ahol bármilyen kiállítást meg lehet rendezni, illetve javulnak a munkakörülmények is. Kivételes helyzetben lehetünk azáltal is, hogy egy olyan raktárunk is van, amiben biztonságban tudhatjuk a műtárgyakat.” – mondta, és köszönetet mondott a támogatásért.

Erdei László
építész, a tervezőcsapat vezetője kifejezte, hogy a tervezési munka olyan jelentőségű, léptékű feladat, amely ritkán adódik egy építész életében. Az 1756-ban épült rendház épülete a barokk kor kiváló építészeti műve, amely kiemelt régészeti területen helyezkedik el: egyedi műemléki védettség alatt áll, a tervezés előtt lézerszkennerrel digitalizálták. Eredetileg nem múzeumnak épült, több használati stáció után 1980-ban kapta meg a múzeum az épületet, akkor történt utoljára némi korszerűsítés. Egy 21. századi múzeum létrehozása az értékes épületben – a tervezési feladat kettős volt: ezer négyzetméter kiállítási teret kellett létrehozni annak a klimatikus állapotnak a biztosításával, amiben elhelyezhetőek a műtárgyak. A meglévő épület sejtes struktúrájában – a teljes épület közel háromezer négyzetméter – az egyik legnagyobb feladat a gépészet kialakítása volt, ami elsődlegesen a tetőtérben kap helyet. A felújítás elemeiből kiemelte, hogy a korszerű és komfortos épület akadálymentesített lesz, és szolgáltató funkciók is helyet kapnak benne; továbbá a felújítás után a jelenlegi gazdasági udvar lesz a bejárat, és emelkedő felvezetést alakítanak ki. Az új beépítési elem az épületben mintegy 620 négyzetméter lesz – egy földszint és egy galéria kialakításával –, és minden olyan korszerű technikával rendelkezik, amelyek a mobiltelefonokhoz csatlakoztathatók, ismertette a tervező. Fontos elv volt a behelyezett épületelemben az archaizálás elkerülése, a fénnyel telítettség, az átláthatóság és az építészeti tisztaság, tette hozzá.

A történelmileg az Árpádok korába visszanyúló tárlat méltó helyen valósulhat meg, hiszen számos magyar király koronázására a város falai között került sor, így Székesfehérvárt a köztudatban is a „Királyok városaként” nevesítik. A nemzeti szempontból is kiemelt fontosságú, nagyszabású kiállítás megrendezése, illetve ehhez kapcsolódóan a kiállítás fogadására – mind múzeumszakmai, mind biztonsági szempontból is – alkalmas múzeumi épület reprezentatív felújításának és bővítésének jelentősége túlmutat a város határain.

A kiállítás az Árpád-kor jelképértékű hazai emlékeit eddig soha nem látott teljességükben mutatja be, továbbá minél nagyobb számban „hazahozza” bemutatásra a külföldre elszármazott emblematikus tárgyakat is. Ezt a tárlat – a most megvalósuló nagyberuházásnak köszönhetően – méltó helyszínen, 21. századi technikai körülmények (vagyonbiztonság, műtárgyvédelem, magas szintű bemutatás-technika) és közönségforgalmi képességek (látogatói, turisztikai, múzeumpedagógiai infrastruktúra) között állít emléket a Székesfehérvár történelmében meghatározó időszaknak, valamint az Árpád-ház dinasztiának.

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Fő utcai épülete eredendően rendháznak épült, majd az 1980-as évektől használják múzeumként. Az Önkormányzat és a Kormány célja, hogy méltó műemléki felújítás és komfortos fogadóteres múzeumi bővítés valósuljon meg. A tervezési program alapvetésként határozza meg a több mint 1000 m2-es szabályozott légállapotú kiállító teret, amely alkalmas exkluzív időszaki és állandó régészeti, valamint történeti kiállítások rendezésére. Az együttes új eleme a múzeumi látogatókat fogadó reprezentatív bejárat, előcsarnok és kiszolgáló terület térsora. A bővítés tere kezeli a múzeum működéséhez kapcsolódó nagyobb létszámú eseményeket is, mint megnyitók, ünnepségek vagy szakmai rendezvények.

A múlt heti döntéssel hatályba léphetett a 2019 őszén a Fehérép Építőipari Kft-vel, valamint a Sasad Építő Kft-vel kötött vállalkozási szerződés. A kivitelezés tervezett időtartama a munkaterület átadásától számított 1 év. A kivitelezés befejezését követően kezdődik a féléves próbaüzem, melynek során a kiállításhoz szükséges paraméterek biztosítása érdekében egyrészt az állapotmérések történnek meg, valamint ekkor kerülnek telepítésre a kiállítási vitrinek, illetve az egyéb mobil bútorok, IT-rendszerek.

A projektre biztosított hazai támogatás összege közel 5,5 milliárd Forint, amely a kivitelezést, a műszaki ellenőrzést, illetve a kiállítás üzemeltetéséhez kapcsolódó költségeket foglalja magában. Ezen összeghez az Önkormányzat mintegy 189 millió Forint önerővel járult hozzá, illetve ezen összegen felül a felújított múzeum hosszú távú fenntartásához kapcsolódó ráfordításokat saját költségvetésből biztosítja a város. Az előkészítés során – szintén a kormányzati támogatás terhére – vásárolt a város egy raktárat is, ami sok évtizedes probléma megoldásában segít. 

2022 – az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója ünnepi év lesz Székesfehérváron. Ebben az esztendőben nyílik majd meg a „Királyok és szentek. Az Árpádok kora” című nagykiállítás – immár a következő fontos történelmi jubileumra, 2038-ra készülődés jegyében.

A sajtótájékoztatón részt vett Szabó-Bakos Györgyné önkormányzati képviselő, Guti Péter, a Székesfehérvári Városfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint a kivitelező cégek képviselői.


A sajtótájékoztatón és a költöző múzeumban készült fotók, valamint az ízelítő a látványtervekből letölthetőek a Galériából!





                                    

Szöveg: Stettler Zsuzsanna, Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr

 

 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Február
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
23
25
26
27
29
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.