Az Ipar 4.0, azaz a negyedik ipari forradalom várható társadalmi és gazdasági hatásait vizsgálta az a kutatás, melynek eredményeit műhelykonferencia keretében ismertették kedden a Hiemer-házban.  A Magyar Városkutató Intézet Kft. a Prosperis Alba Kutatóközpont megbízásából készítette el a reprezentatív vizsgálatot, melynek során nagyfoglalkoztatókat, kis- és középvállalkozásokat és a lakosságot is megkérdezték a témában.

A negyedik ipari forradalom az automatizálás, a robotok és a mesterséges intelligencia kora, melynek a jelenünkre és a jövőnkre gyakorolt hatásait vizsgálta a kutatás. A műhelykonferencián – ahol Alba robot üdvözölte a megjelenteket – önkormányzati képviselőkkel, valamint ipari, szakképzési és felsőoktatási vezetőkkel ismertették az eredményeket.

Nincs igazán hova menni Magyarországon belül, mert a Székesfehérváron található ipari technológia olyan magasan meghaladja a magyar átlagot, hogy csak a nemzetközi térben tudunk válaszokat keresni az előttünk álló kihívásokra – fogalmazott nyitó köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Mint mondta, a kutatással az volt a cél, hogy megtudjuk, mit gondolnak a fehérváriak és a fehérvári vállalkozások a jövőről. „Egyáltalán nem érzik nagy számban az emberek nagy kihívásnak ezt a kérdéskört, pedig a ma munkavállalóit legalább annyira érinti, mint a jövő munkavállalóit.” – fogalmazott a városvezető, majd hozzátette, a digitalizáció, az automatizálás korában vagyunk, és hogy ebben mennyire leszünk sikeresek, az meghatározza majd a város jövőjét és az életminőséget is. Ez nagy kihívás, melyre ma kell felkészíteni a várost, melynek eddigi fontos lépései voltak az Alba Innovár, a Titkok Háza Tudományos Élményközpont, az okos tantermek létrehozása és az oktatás korszerűsítése.

Csanády László, a Prosperis Alba Kutatóközpont ügyvezetője a digitalizáció társadalmi vetületeire hívta fel a figyelmet. Szavai szerint ahhoz, hogy a fejlődéshez közös alapokról tudjunk indulni, tisztázni kell a smart city, azaz az okos város fogalmát. Idézte Vincent Mosco-t, a kanadai Queen's University nyugalmazott professzorát, aki az okos helyett az ésszerű város fogalmát használja. Eszerint a technikai fejlődésen túl a fejlett, eleven közösség és az edukáció adja az ésszerű város alapját. Az ügyvezető hozzátette, az ipar 4.0 folyamatában jelenleg egy nagy utazás első lépéseinél tartunk.

A felmérés módszertanát, eredményeit és várható társadalmi hatásait Ruff Tamás kutatási igazgató és Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem Fejlesztő Szociológia Tanszékének tanszékvezetője ismertette.

Eszerint a fehérvári lakosok 48 százaléka úgy gondolja, hogy Székesfehérvár ipara fejlődő, 41 százalék nem lát változást, míg 11 százalék szerint inkább hanyatló. Az utóbbi években a lakosok szerint a fehérvári vállalatok nagysága, száma nőtt a legtöbbet, de a technológiai fejlettsége is sokat javult. Legtöbben a munkavállalók felkészültségében és számában, a vállalatok által befizetett adó nagyságában és a cégek egyetemekkel való kapcsolatában látnak romlást.

A fehérvári lakosok 46 százaléka szerint a robotok és a digitalizáció hatásairól a média a valóságnál kedvezőbb, 16 százaléka szerint kedvezőtlenebbet képet ad. A megkérdezettek egyötöde szerint kapunk a médiából a valóságnak megfelelő képet.

A kutatás résztvevőinek 5 százaléka véli úgy, hogy nagyon sokat, 28 százaléka elég sokat, 38 százaléka inkább kevesebbet, 29 százaléka semmit sem tud a robotokról. A lakosok úgy gondolják, hogy az ipari termelésben fogják a robotok és automaták átvenni a legtöbb dolgozó munkáját, de a bányászatban és a közlekedésben is látnak erre esélyt. Ezzel szemben úgy vélik, hogy a vendéglátásban valószínűleg nem következik be a robotizációs folyamat.

A Székesfehérváron élők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a veszélyes, emberi egészségre ártalmas, valamint a nehéz, fizikailag megterhelő munkakörökben fognak megjelenni a robotok  és az automaták. Kevesen látnak esélyt arra, hogy a kommunikációt igénylő munkakörökben a robotoknak lesz szerepük. Leginkább azzal értenek egyet, hogy egy intelligens gép soha nem tudja helyettesíteni az emberi életet, illetve az ipari robotok előbb-utóbb átveszik az emberek munkáját.

A vállalati vezetők véleménye szerint a multinacionális cégek közül sokan alkalmazzák az Ipar 4.0 megoldásokat, sokan kísérleteznek. A kis- és középvállalkozásoknak azonban kapacitáshiányai vannak, ők inkább kivárnak, és akkor váltanak Ipar 4.0-ra, ha egyedit tudnak alkotni.  Sok múlik azon, hogy egy cég vezetői mennyire innovatív gondolkodásúak. A fiatal munkavállalók fogékonyak az új technikákra, gondot okoz azonban a középkorú középvezetői réteg szemléletváltozása. Látszik az is, hogy az emberi döntéseket nem lehet nélkülözni, de magasan képzett szakemberekre lesz szükség.

Lépjünk magasabb szintre Fehérváron is! – hangzott el a felhívás konferencián. A városnak a világban végbemenő folyamatok figyelembevételével, közép- és hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának megőrzése érdekében oktatási – kulturális – gazdaságszervezési szintváltást kell megvalósítania, hogy képes legyen megtartani versenypozícióját. Székesfehérvár gazdaságának és egyben egész Európának a tőkeigényes, de magasabb hozzáadott értékű termelés felé kell elmozdulnia, ehhez pedig a humán szférába kell most a legtöbbet befektetnie.