Megvan a tizenkét döntős

2020.03.07. 16:19
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. március 7. (szombat)
Ma tartották a Versünnep előválogatóját. Galéria
 
 
 
 
 
Ma rendezték a Fehérvári Versünnep előválogatóját. A tehetségkutató zsűrije idén is Kubik Anna színművész vezetésével értékelte a produkciókat, amelyek színes palettáját mutatták a jelentkező középiskolások érdeklődésének, klasszikus és kortárs költők komoly vagy könnyedebb verseivel, gondolati lírával, monológ típusú költeményekkel. A döntőben április 18-án tizenkét fiatal mond verset a Városházán. 



Hagyományosan a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban rendezték a Fehérvári Versünnep előválogatóját, az idei évben 22 résztvevővel. „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.” – nyitányként Keller János színművész Kosztolányi gondolatait tolmácsolva kívánt jó belefeledkezést az elhangzó előadásokba.

Mészáros Attila
alpolgármester köszöntőjében az örömét fejezte ki, hogy tizenegyedik alkalommal ünnepelhetik a kultúra, a vers ünnepét. A korábbi versünnepesek érdeklődése is jelzi, hogy ez a szép hagyományokkal működő kezdeményezés több, mint egy elődöntő és egy döntő: a résztvevőkből jó közösség kovácsolódik, és igazi mozgalommá nőtte ki magát a tehetségkutató. „Olyan fiatalok jelentkeznek, akik aztán szoros barátságban építik egymást, és építik Székesfehérvárt. Ez a legfontosabb érdeme és értéke a Versünnepnek.” – fogalmazott.  A rendezvény tavalyi jubileuma után idén a Székelyföldi Verstábor lesz tíz éves, a részvételt a döntősök számára idén is támogatja az Önkormányzat, tette hozzá.

„Nem attól ünnep ez a rendezvény, hogy annak hívjuk, nem is a külsőségektől, hanem a lelkünkben lesz ünnep, amiről a versenyzők maguk gondoskodnak.” – fejezte ki Hagymásy András, a szervező Fehérvár Médiacentrum ügyvezető igazgatója, és jó versenyzést, jó élményt kívánt.

A produkciókat értékelő zsűri elnöke az idei esztendőben is Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a zsűri tagjai között Tornyai Gábor plébános, Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke, Závodszky Noémi színművész, valamint Vakler Lajos szerkesztő-műsorvezető véleménye döntött arról, kik jutnak a verseny döntőjébe. A középiskolások klasszikus és kortárs költők műveiből is választottak, mondtak Áprily-, Dsida-, Vörösmarty-, Petőfi-, Márai-, Rakovszky Zsuzsa- Laczkfy János- és Bella János-verset is. 

Kubik Anna
értékelésében azt fogalmazta meg, hogy nagy élményt jelentett számára végighallgatni a verseket. A zsűri elégedett volt a versválasztásokkal, örültek az élő klasszikusok gondolatainak és a saját választású költeményeknek; a javítandó hibákból pedig a kapkodás és a hadarás beszédtechnikai problémáit említette. A versmondóknak azt ajánlotta, olvassanak minél többet, hiszen a befelé fordulásnak és az önvizsgálatnak ez egy csodás eszköze. 

A zsűri a mezőnyt értékelve arra a döntésre jutott, hogy az idei évben tizenkét diák versenghet a győzelemért. A döntőbe jutottak 2020-ban:Kiss Viktória, Csizmadia Máté Noel, Cser-Palkovics Gergely, Bíró Gergő Zalán, Török Laura, Lenti Barnabás, Farkas Ágnes, Vörös Virág, Herpy Miklós Géza, Kocsis Fanni, Csengey Márton, Brunner Mátyás.

Az elődöntő versmondásait dr. Cser-Palkovics András polgármester is meghallgatta.

A döntőt április 18-án, szombaton rendezik a Városháza Dísztermében: a nyilvános rendezvényre minden vers- és irodalombarátot szeretettel várnak!


A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!






                                               

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika

 

 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.