A székely szabadság napja Székesfehérváron

2020.03.10. 20:35
SAJTÓKÖZLEMÉY - 2020. március 10. (kedd) 
Szimpátiarendezvény az összefogás jegyében.     Galéria    
 
 
 
 
 
 
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is megtartották Székesfehérváron a székely szabadság napja alkalmából szervezett szimpátiarendezvényt.  A székely autonómia helyi támogatói, több civil szervezet képviselői késő délután a Balatoni úti székelykapunál imádságos gyertyagyújtáson, majd a Városházán kulturális programon vettek részt, végül fáklyagyújtással zárták a napot az Országalmánál. Az idei programnak külön jelentőséget adott a Nemzeti Összetartozás Éve.

A székely szabadság napját a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én tartják. 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat, Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost. Ők a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott 1848/49-es forradalom és szabadságharc lángját akarták újra felszíntani. Életüket adták a nemzeti önrendelkezésért, ezzel a bátorság és hűség példaképeivé váltak.

Az alkalomhoz csatlakozó székesfehérvári programsorozat idén is széleskörű civil összefogásban, Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával jött létre.

A rendezvény kedden délután Maroshegyen, a Balatoni úti székelykapunál kezdődött, ahol a résztvevők közösen énekelték el az Isten áldja meg a magyart! című felvidéki himnikus imádságot, majd Szili Csaba Gergely Fejér megyei önkormányzati képviselő szólt a résztvevőkhöz. Fontos jelképnek nevezte a székelykapus helyszínt: „Fehérvár és a megye határán vagyunk. A székelyek nem csak az ország határait őrizték, védték, hanem a királyi város és a vármegye határait is…Jelképes hely ez azért is, mert kilenc évvel ezelőtt egy „polgári esküvőn”, testvérvárosi kapcsolat köttetett Csíkszereda és Székesfehérvár között, ezt egy évvel később, mintegy „egyházi szertartásként” pecsételte meg a székelykapu felállítása.”

Dr. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke is szólt a megjelentekhez, mint mondta: „A székely nemzet ugyanolyan nemzet, mint a magyar. Valljuk mi is, ma is, mit tudtunk elejitől fogva, hogy a székelységnek székely honban pontosan annyi a joga, amennyi ősiségénél fogva székhelyiként lehet, mint nemzetnek, ki legnemesebb, s magyar… Éljen a székely-magyar testvériség! Éljen Székelyföld autonómiája! Ragyogjon Csaba ezernyi csillaga!”

A résztvevők mécseseket gyújtottak a székely mártírok és az emléknap tiszteletére. A rendezvény a Városháza Dísztermében zenés-verses kulturális esttel folytatódott, melyet Deák Lajosné önkormányzati képviselő, a család- és nemzetpolitikai ügyek tanácsnoka nyitott meg.
Hangsúlyozta az összetartozás, a nagy családhoz való tartozás fontosságát, és elmondta: a székelység ma sem akar mást, mint megőrizni saját kultúráját, identitását. A székelyek számára ez nem csak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. 2020 az erős magyar közösségek éve, Székesfehérvár a nemzet történelmi fővárosaként támogatja a határon túli magyar közösségeket, a szülőföldön való megmaradásukat, és élő kapcsolatot ápol velük.

Kónyi-Kiss Botond  SZMJV bizottsági tag óriási jelentőségűnek nevezte Székesfehérvárnak, a nemzet bölcsőjének a példamutatását, hogy pártolja a civil szervezetek összefogását és a székelység autonómiáját. Szavai szerint a város példát mutat Magyarországon és az egész Kárpát-medencében. Fontos, hogy Székesfehérvárhoz hasonlóan más településeknek és önkormányzatoknak is legyen bátorságuk, és merjék felkarolni azokat a civil kezdeményezéseket, melyek mögött ott áll a nemzetünk sorsát előre lendítő erő. 

Juhász László önkormányzati képviselő, a Székesfehérvári Székely Bál alapítója arról beszélt, hogy határon túl végzett képviselői és civil munkájához nagy erőt adnak az elmúlt években a nemzetpolitikai ügyekben megismert nagyszerű emberek és a megszerzett tapasztalatok. Hozzátette, hogy idén további jelentős rendezvények – Székesfehérvári Székely Bál, június 4-i nemzeti gyásznap, Nagyboldogasszony-napi ünnep és zarándoklat, a székely autonómia napja és Csángó Batyusbál – is lesz Székesfehérváron. Kiemelte, hogy nemzetpolitikai ügyekben bőven van még tennivalónk, de van muníciónk is hozzá.

A megemlékező műsorban közreműködött Farkas Eszter, Kápuszti Ivetta, a Clara Voce vegyeskar és a Kissek Zenekar, Gabrieli-Kiss József, Kissné Révfalvi Andrea, Koltai Flóra, Farkas Fanni és Pintér Marcell.

Az emléknap keretében a résztvevőknek lehetőségük volt arra is, hogy aláírják a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés íveit. A rendezvénysorozat fáklyagyújtással zárult az Országalmánál.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika
 

 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.