Bővítenék az óvodai férőhelyek számát

2012.06.20. 14:35
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2012. június 20. (szerda) 
Óvodát alakítanának ki a Megyeház utca 19-21. szám alatti ingatlalnon, melyet 7 évre átad az Egyházmegye a városnak. - hangzott el a sajtótájékoztatón.   
 
 
 
 
 
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata folyamatosan vizsgálja a férőhelyek számának bővítési lehetőségeit az általa fenntartott intézményekben. Felújításokra, a férőhelyek számának növelésére az előző években több példa is volt, a székesfehérvári családok egyre növekvő igényei és jogszabályi változások miatt azonban további intézkedések szükségesek. A Székesfehérvári Egyházmegye felajánlotta segítségét a városnak, eszerint a Megyeház utca 21. szám alatti épületet és a hozzá tartozó udvart – korábban Boldog Gizella Óvodát – ingyen átadja a városnak hét évre. A csütörtöki Közgyűlés többek között arról tárgyal, hogy az új helyen a Tolnai Úti Óvoda telephelye működne szeptembertől három csoporttal. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Brájer Éva, humán ügyekért felelős alpolgármester.
 
„Az előző esztendők adatai alapján évente átlagosan 100 gyermeket kényszerülnek elutasítani az önkormányzat fenntartásában működő óvodák, mert nem elég a férőhelyek száma. Például a 2012/2013-as nevelési évben 934 helyre 1063-an jelentkeztek. 2014. szeptember 1-től az óvodai nevelés kötelező lesz a harmadik életévüket betöltött gyerekek számára is, ezért volt kulcsfontosságú, hogy folyamatosan vizsgáljuk a férőhelyek számának bővítési lehetőségét.” – közölte Székesfehérvár polgármestere.  A Megyeház utcai ingatlanon a korábbi tervek szerint bölcsődét alakítottak volna ki, ám az igényekre és a jogszabályi változásokra tekintettel célszerűbb óvodaként hasznosítani az évek óta üresen álló épületet és udvart. Brájer Éva bejelentette: „A Székesfehérvári Egyházmegye kifejezte azon szándékát, hogy az ingatlant ingyen átadja a városnak a következő hét évre. Megfelelő felújítással az épület és udvara 50 fő befogadására alkalmas, 3 csoportos óvodaként működhetne. A kis létszám miatt az óvoda nem önálló intézményként, hanem a Tolnai Úti Óvoda telephelyeként funkcionálna 2012. szeptember 1-től.”
 
Az intézmény székhelyén változatlan formában megmaradna a meglévő 6 csoport legfeljebb 150 fős befogadóképességgel, így a telephelyes bővítéssel a Tolnai Úti Óvodában összesen 200-ra emelkedne a felvehető gyerekek száma. A székhelyen már óvodai jogviszonnyal rendelkező gyermekeket nem érintené a változás, a telephelyre új felvétellel lehet beiratkozni. Óvónők, dajkák és technikai dolgozók alkalmazásával 9 és fél fős álláshely-bővítés is történne. A alpolgármester hozzátette: az épület felújítása, az udvar rendezése 25 és félmillió forintba, az óvodai eszközök beszerzése és felszerelése megközelítőleg további 9 millió forintba kerülne. 
 
„A Megyeház utcai óvoda kialakítása mindenképpen nagy előrelépés lenne, de további intézkedéseket kell megtennünk annak érdekében, hogy hosszú távú, tartós megoldást találjunk a helyhiány enyhítésére, illetve megszüntetésére.” – hangsúlyozta Brájer Éva. Elmondta: a Maroshegyi Óvoda befogadóképességének növelésére már történtek előzetes számítások, az engedélyezési terv is rendelkezésre áll, két csoporttal történő bővítése minimum 135 millió forint kivitelezési költséget jelentene. Vizsgálják óvoda kialakításának lehetőségét a Kossuth Lajos Általános Iskolában, itt  két csoportos intézményt hoznának létre. Az alpolgármester hozzátette: az önkormányzat a jövőben tárgyalásokat folytatna az ipari parkokban működő gazdálkodó szervezetekkel annak érdekében, hogy az általuk üzemeltetendő óvodák létrehozásával megoldást keressenek a munkavállalóik gyermekeinek elhelyezésére.
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.