Néma főhajtás a hősök emléke előtt

2020.05.31. 12:53
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. május 31. (vasárnap)
 
 
 
 
 
Május utolsó vasárnapja a Hősök Napja. Székesfehérváron pénteken kezdődött és vasárnap, a Belvárosban, a Hősök terén zárult a megemlékezés-sorozat, amelynek keretében a háborúkban elesett katonákra emlékeztek. Vasárnap délben Székesfehérvár Önkormányzata közös koszorúzást tartott a Fejér Megyei Önkormányzat, a Magyar Honvédség Parancsnoksága és a honvéd hagyományokat őrző civil szervezetek képviselőinek részvételével.
 
 
Május utolsó vasárnapján emlékezünk meg mindazon katonahősökről, akik életüket áldozták a magyar nemzet szabadságáért, függetlenségéért. A kezdeményezéshez hagyományosan minden esztendőben csatlakozik Székesfehérvár Önkormányzata. A megemlékezések pénteken a város katonatemetőiben kezdődtek, majd szombaton a Donát utca és Zobori út találkozásánál lévő emlékkeresztnél folytatódtak.
 
Május 31-én, vasárnap délben a belvárosi Hősök terén tartottak megemlékezést a déli harangszót követően. Elsőként Róth Péter alpolgármester és Bihácsi István, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint a városi képviselőtestület frakciói helyeztek el koszorút, majd a Magyar Honvédség Parancsnoksága képviseletében Sáfár Albert dandártábornok tisztelegett a katonahősök emléke előtt. Az eseményen a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Magyar Tartalékosok Szövetségének Fejér Megyei Szervezete, a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület, illetve a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség tagjai helyezték el az emlékezés virágait.
 
 
 
 
 
 
 
A néma főhajtás fotói letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
Fotó: Simon Erika
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.