TRIANON 100 – Emlékezés és Emlékeztetés

2020.06.04. 18:33
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. június 4. (csütörtök)
Imádságos megemlékezést tartottak a Máriavölgyben
 
 
 
 
A Máriavölgyben folytatódott a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára emlékező székesfehérvári programsorozat. A jelképesen 16.30 órakor, a békeparancs aláírásának időpontjában, a Mária-szobornál tartott közös főhajtáson Róth Péter alpolgármester mondott beszédet.
 
 
„Még ha száz esztendeig tart is a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, ami ezer esztendeig a miénk volt…” – a magyar földrajztudomány egyik atyamesterétől, Cholnoky Jenőtől idézett gondolatokkal kezdte megemlékező beszédét Róth Péter a 16 óra 30 perckor, pontban száz évvel a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján kezdődött imádságos megemlékezésen.
 
Az alpolgármester úgy fogalmazott: „Száz év éppen elég arra, hogy tudatosan átélt élő tanúja ne maradjon már a legfájóbb nemzeti tragédiáknak sem. Ennyi idő múltán a történések csak akkor nem merülnek feledésbe, ha a nemzedékek gondosan örökítik át egymásnak a tényeket, a gondolatokat és az érzéseket. Csak elképzelni tudjuk - hiszen nem éltük át -, milyen érzés lehetett a magyar nemzetnek, minden magyarnak az a trianoni gonoszság, amikor brutális kegyetlenséggel elszakították termékeny földjeinket, zúgó vizeinket és magasba nyúló hegyeinket, ezzel magyarok szorgalmas kezeit, találékony elméit és lángoló szíveit vágva el nemzetük országától. Itt a családfák ágait karddal nyeste le a történelem.”
 
Majd több példán keresztül elevenítette fel, hogyan él tovább azóta is a nemzetek közötti viszályok sora, amelynek apropóján kért mindenkit arra, hogy a jubileum kapcsán fogadja meg: rombolás helyett inkább közös építkezésbe kezd. „Építsünk együtt, mi, határoktól függetlenül összetartozó magyarok, egy erős, büszke magyar nemzetet! És építsünk együtt, mi, Közép-Európa egymásra utalt népei, egy békés, együttműködő, együtt fejlődő Közép-Európát!” – mondta Róth Péter.
 
A megemlékezés során közös imádságra hívta a megjelenteket Tornyai Gábor öreghegyi plébános. Szavaival áldást kért a nemzetre. Istenhez fohászkodva kérte, hogy ez a fájdalmas nap a reménység napja is legyen országhatáron belül és túl is, hogy a szétszakítottság emlékeztessen mindenkit arra, hogy szükségünk van egymásra.
 
Az imádságos megemlékezésen Bobory Zoltán író, költő, a Vörösmarty Társaság elnöke Karinthy Frigyes Levél, a kisfiamhoz című írását adta elő, valamint közreműködtek Cserta Balázs és Cserta Gábor zenészek is.
 
A jubileumi megemlékezések sora dr. Vizi László Tamás, a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnökének történeti előadásával, majd a Vörösmarty Színház a Trianon című rendhagyó előadással zárul. A Megállt a nemzet szívverése... című előadást a Fehérvár TV-ben 19.20 órától láthatják a nézők, a teátrum műsorát pedig 20.30 órakor tűzi műsorra a csatorna.
 
 
 
A megemlékezés képei letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Molnár Artúr
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.