Gyűrűt kaptak az Új Csóri úti kisgólyák

2020.06.22. 12:51
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. június 22. (hétfő)
 
 
 
 
Hétfőn délelőtt a Városgondnokság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai meggyűrűzték az Új Csóri úti gólyacsalád három csemetéjét. A kisgólyákat a gyűrűzés után épségben visszahelyezték a fészekbe, ahol a mamájuk már nagyon várta őket. Mindez az adatszolgáltatás és a faj tudományos megfigyelése szempontjából volt fontos - mondta Csete Gábor, a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. természetvédelmi vezetője.
 
 
 
A fehér gólya mindenki által ismert, közkedvelt madárfaj. Sorsa összefonódott a falvakéval: kéményekre, oszlopokra épített fészkei nélkül szinte elképzelhetetlen már a szemnek a magyar táj. Jelenleg 4000-4500 pár fészkel itthon, akik a 2-3 éves ivarérettségi kor elérése után minden nyáron 2-6 utóddal gyarapítják az állományt. A gólya évente új párt választ, az állandó párok fennmaradása is inkább a területhűséggel hozható összefüggésbe. A fiókákat az egyik szülő a kezdeti időszakban állandóan védi az időjárás szélsőségeitől és a ragadozóktól. A fiatalok 8 hetes koruk után teszik meg az első repülésüket a fészek körül. A faj tápláléka változatos: férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből, hüllőkből és más kisebb gerincesekből áll. Mivel költöző madár lévén a telet Afrikában és Európa legdélebbi részein töltik, a gólyák februári vagy kora márciusi megérkezése minden évben a tavasz megkérdőjelezhetetlen bizonyítékául szolgál.
 
 
A székesfehérvári gólyaállomány minden évben szép számmal bővül, idén a kis fiókák mind az Új Csóri úti, mind a Brassói utcai fészekben megfigyelhetők a most tapasztalható szélsőséges időjárás ellenére is. Az állomány monitorizálása és megfigyelése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei Csete Gábor természetvédelmi szakmai vezetővel és a Városgondnokság munkatársainak segítségével pár percig "megbolygatták" a tavalyi évben új fészket kapott, Új Csóri úti gólyacsalád életét. A „mama” őrző és figyelő tekintete mellett a három négy-öt hetes fiókát Staudinger István, a nemzeti park igazgatóságának természetvédelmi őre hozta le a gallyfészekből, hogy szakszerűen és biztonságosan lehessen elvégezni a gyűrűzésüket. „A beazonosíthatóság szempontjából fontos ez a folyamat, így megfigyelhető, hogy hol telel, merre vonul, hova tér vissza az adott madár. A száraz tél és tavasz miatt országszerte megfigyelhető, hogy nagyon kevés a táplálék, így az idei évben kevesebb fiókát regisztrálnak, akik pedig vannak, bő két három héttel el vannak maradva.” – mondta a szakember az egyelőre röpképtelen kismadarak mellett, akik két-három hét múlva már ki is repülnek a szülői házból.
 
Csete Gábor, a Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője a gyűrűzési adatszolgáltatás fontosságát emelte ki: „Nemrégiben egy matuzsálemnek mondható, 34 éve Magyarországon gyűrűzött gólyát találtak Törökország partjainál. A legidősebb gyűrűzött és megtalált gólya 39 éves volt.” A szakember elmondta, hogy az Új Csóri úton már évtizedek óta megfigyelhető a fészkelés, hiszen a Sárrét megfelelő táplálékforrásként szolgál. Kiemelte: mint ahogy mindig, a gyűrűzésnél is a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal szoros együttműködésben dolgoztak, a műszaki segítséget pedig a Városgondnokság munkatársai biztosították.
 
 
A gyűrű felhelyezése után a kisgólyák épségben visszakerültek a fészekbe, ahol a mamájuk már nagyon várta őket.
 
 
 
 
 
A gyűrűzés fotói letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.