Emberség, leleményesség, hősiesség

2020.07.17. 11:26
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. július 17. (péntek)
A 17-es Honvéd Gyalogezred hőseire emlékeztek a Zichy ligetben. Galéria
 
 
 
 
 
Megemlékezést tartottak a Zichy ligetben a „17-es gyalogezred” emlékművénél a Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred emléknapja alkalmából. A déli front helyi hőseinek tiszteletére az Önkormányzat, a közhivatalok, a fegyveres és rendvédelmi szervek, a honvédelmi hagyományokat ápoló szervezetek képviselői és a civil emlékezők is fejet hajtottak. Emlékező beszédében Vadon Gábor, a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubjának az elnöke az ezred történetét foglalta össze, benne Márkosfalvi Sipos Gyula szerepének méltatásával, aki emberséggel, leleményességgel és hősiességgel vezette a rábízott egységeket.


A Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred emléknapja a második isonzói csata napjához kötődik. Az ezred – miután megjárta a Kárpátokat, harcolt az orosz csapatok ellen – 1915-től az olasz fronton töltött be fontos szerepet, főként a Doberdón és környékén vívott állóháborúban, ami az önfeláldozó kötelességtudat, az emberi tragédiák és óriási anyagi veszteségek szimbolikus helyszíne lett. Az ezred többízben elveszítette a fegyvereinek jó részét, és hatalmasak voltak az emberveszteségek is.

Vadon Gábor
, a Fejér Megyei Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubjának az elnöke „Trianon 100 éves árnyékában”, a második isonzói csata évfordulója előtt egy nappal felelevenítette a gyalogezred történetét. A beszédben szólt a város díszpolgáráról, a katonai leleményességéről és hősiességéről ismert Márkosfalvi Sipos Gyula honvédezredesről, aki „1915-től nagy emberséggel és eredményesen vezette a rábízott egységeket, öt isonzói csatában vezényelte győzelemre ezredét, a háború végén pedig – a rendkívüli ember veszteségek dacára – rendben vissza vezette azt Székesfehérvárra.” Az ezred 1918 decemberében szűnt meg, majd a 69. gyalogezredből és a 17. gyalogezredből alakult meg a 17. magyar gyalogezred, ami a későbbi székesfehérvári magyar királyi 3. Szent István gyalogezred jogelődje. Vadon Gábor főhajtással fejezte be beszédét, a hős katonák emléke előtt tisztelegve.

Az ünnepségen Rásky Gergő, a X. Fehérvári Versünnep különdíjasa Juhász Gyula Csodálatos napok című versét adta elő.

A megemlékezést koszorúzás zárta: Dr. Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Lehrner Zsolt alpolgármester és Ugrits Tamás püspöki irodaigazgató közösen hajtottak fejet, majd a közhivatalok, a fegyveres és rendvédelmi szervek, a honvédelmi hagyományokat ápoló szervezetek képviselői és a civil emlékezők is elhelyezték koszorúikat, virágaikat az emlékműnél.

A megemlékezésen készült fotók letölthetőek a Galériából!





                                      

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.