A jövőbe nézünk!

2020.07.17. 13:14
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. július 17. (péntek) 
Gazdaságfejlesztésről, befektetés-ösztönzésről tárgyalt az MJVSZ a második ülésnapon.       Galéria  
 
 
 
 
 
 
Folytatódott pénteken a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése Székesfehérváron. A résztvevő polgármesterek, alpolgármesterek a középtávú gazdaságfejlesztési és beruházás-ösztönzési lehetőségekről hallottak előadást, valamint a városok felkészüléséről a 2010-2027-es fejlesztési időszakra. Ugyancsak téma volt a bankszektor és az önkormányzatok szerepe a gazdaság újraindításában.

Magyar Levente
, miniszterhelyettesi feladatokat ellátó külügyi államtitkár a középtávú gazdaságfejlesztés és beruházás-ösztönzés lehetőségeiről tartott előadást az MJVSZ közgyűlésének második ülésnapján, a Városháza Dísztermében. Elhangzott többek között, hogy a 2019-es év rendkívüli volt a gazdaság fejlesztését illetően, 1705 milliárd forintnyi beruházás, 101 projekt és 13 493 új munkahely jött létre az állami befektetésösztönzésnek köszönhetően. A projektek nagy része Budapesten és Pest megyében van – a Külügyminisztérium szándéka, hogy javítson a beruházások területi eloszlásán, egyenletesebbé tegye azt. A koronavírus-járvánnyal hatalmas felívelés tört meg, a dinamikus növekedés megtorpanásából közösen kell kilábalnunk, saját erőnkre támaszkodva és külső segítséggel, a vírus okozta károk enyhítését célzó kompenzációs támogatási programok indításával.

„Ha a magyar gazdaság szíve Budapest, akkor a gerincoszlopát a vidéki nagy települések, a megyei jogú városok adják!” 
– hangsúlyozta Magyar Levente, aki több, a befektetések megtelepedését ösztönző, vagy éppen eldöntő szempontra hívta fel a nagyvárosok vezetőinek figyelmét.

Kiemelkedően fontos, hogy legyenek azonnal elérhető, már elkészült ipari parkok, vagy azok megépítésére alkalmas területek. Ugyancsak fontos a hazai repterek megépítése, a meglévő légikikötők fejlesztése. A Külügyminisztérium szándéka, hogy Magyarországon minden nagyváros legyen elérhető repülőgéppel, ami Nyugat-Európában már általános. Magyar Levente arra ösztönözte továbbá a városvezetőket, hogy humánerősforrásként hozzanak létre olyan szakértői csapatokat, szakirodákat, amelyek rendelkeznek a megfelelő ismerettel, idegennyelv-tudással a befektetési tárgyalások lefolytatásához. „Mi akkor tudunk segíteni, és akkor tudjuk részesíteni a városokat abból az évi 1000-1500 milliárd forintnyi fejlesztési forrásból, ami az országba érkezik, ha van ennek professzionális fogadókészsége helyben.” – mondta az államtitkár.

Magyar Levente beszélt továbbá a határokon átnyúló közlekedés-fejlesztési projektekről, beruházásokról, melyek a trianoni döntésből fakadó gazdasági és közlekedési károkat, nehézségeket orvosolják. Súlyos hiányosságokat kell bepótolni, hiszen száz évvel ezelőtt az új határok megszabása rengeteg közlekedési kapcsolatot vágott el Magyarországtól. Ezek újjáépítése a cél a határmenti és a határon túli nagyvárosok közötti vasútvonalak létrehozásával.

Az előadását követő sajtótájékoztatón Magyar Levente hozzátette: „A jövőbe nézünk! Az elmúlt évek gazdaságilag sikeresek voltak a kormányzat és a városok közötti együttműködés szempontjából. Ezt szeretnénk folytatni, de ehhez a helyi városvezetések segítségét kell kérnünk. Ha így teszünk, akkor a COVID okozta válság végével a gazdasági rendszerünk erősebb lesz annál, mint amilyen a járványhelyzet előtt volt.”

Szita Károly
, az MJVSZ elnöke, Kaposvár polgármestere a sajtótájékoztatón valamennyi nagyváros nevében köszönetét fejezte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az elmúlt három és fél hónapban nyújtott támogatásért, a járvány elleni védekezési feltételek megteremtéséért és a védőfelszerelések biztosításáért. „Érezhettük, hogy nem vagyunk magunkra hagyva.” – fogalmazott, majd köszönetét fejezte ki az optimizmusért, a befektetésekért és kormányzati támogatásokért, melyeket a gazdaság leállásának időszakában tapasztaltak. Mint mondta, a megyei jogú városok, melyek a magyar GDP egyharmadát termelik meg, és ahol összesen több mint 2 millió ember él, óriási segítséget kaptak a szakminisztériumtól.

Vargha Tamás
 államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője hangsúlyozta, a koronavírus által megsemmisített munkahelyek és a városok támogatása kapcsán nem az a filozófia, hogy segélyt adjanak az embereknek. Az a cél, hogy az elveszett állások helyett újak jöjjenek létre, az emberek munkát találjanak. Ehhez hasonlóan a nagyvárosok kormányzati támogatása nem direkt módon, hanem áttételesen történik, hiszen a beruházásokból termelés, abból nyereség lesz, ami az iparűzési adón keresztül forrásként jelenik meg a településeken.

Dr. Cser-Palkovics András
, a házigazda Székesfehérvár polgármestere arról beszélt a záró sajtótájékoztatón, hogy a fejlődés igazi fenntartható módja, ha a helyi gazdaság folyamatosan tud növekedni, hiszen ez adja meg azokat az önkormányzati forrásokat, melyekből egy város építhető, szépíthető, fejleszthető. „Az ország egyik legnagyobb gazdasági erőcentrumának számító Székesfehérvár esetében a legfontosabb, hogy a meglévő nagybefektetőket megerősítsük, és arra ösztönözzük őket, hogy az új befektetéseiket is Fehérvárra hozzák, akár a vállalatcsoportokon belüli versenyek megnyerésével is. Fontos, hogy a jövőben is legyenek a beruházásokat ösztönző kormányzati támogatások.”

A közgyűlésen Dr. Kovács Lászlóa Közbeszerzési Hatóság elnöke „Közbeszerzési Hatóság és a megyei jogú városok felkészülése a 2021-2027-es fejlesztési időszakra” címmel, majd Csányi Péteraz OTP Bank Nyrt. ügyvezető igazgatója „Az OTP, a bankszektor és az önkormányzatok szerepéről a digitalizációban és a gazdaság újraindításában” címmel tartott előadást.

Végezetül Szita Károly MJVSZ-elnök a nagyvárosoknak szóló, július végéig tartó feladatszabással zárta a kétnapos egyeztetés-sorozatot. Kilátásba helyezte egy újabb MJVSZ közgyűlés megrendezését még ez év végén vagy jövő év elején, illetve egy személyes találkozót és klímavédelmi egyeztetést Áder János köztársasági elnökkel.
A közgyűlést dr. Cser-Palkovics András polgármester zárta, megköszönve a polgármesterek részvételét és a kollégák színvonalas szervezőmunkáját.



A kapcsolódó fotók letölthezőek a Galériából.



 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Molnár Artúr

 

 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.