Kerény, az avar harcos a Csók Képtárban várja a látogatókat

2020.07.24. 16:26
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. július 24. (péntek)
Az életnagyságú különleges rekonstrukciót október végéig lehet megtekinteni. Galéria
 
 
 
 
Legendás, eurázsiai jelentőségű lelet érkezett meg Kerény, az avar kori nehézlovas rekonstruált alakjával Székesfehérvárra. A Csók Képtárban október végéig tekinthető meg az a színvonalas, élvezetes és ismeretanyagokban gazdag tárlat, amely a Derecske melletti avar temetőből előkerült teljes, lamellás törzspáncél és a fegyveres harcos rekonstrukciója mellett egy teljesen felszerelt avar jurtát és valódi fegyverleleteket is tartalmaz. 


Életnagyságban, egyedülálló páncélleletben, hiteles arcrekonstrukcióval érkezett egy nagyhatalmú avar uralkodó, a kagán páncélos lovas harcosa a Csók István Képtárba. A Kerénynek elkeresztelt katonát a Csók István Képtár időszaki kiállításán láthatjuk, a Debrecenből elindult vándorkiállítás első állomásán. A három éve lezajlott feltáráson előkerült, a Kárpát-medencében és sok tekintetben eurázsiai szinten is egyedülálló avar sírnak az a különlegessége, hogy teljes, lamellás törzspáncélban eltemetett harcos nyugodott benne, aki az avar főfejedelem kíséretéhez, nehézlovas különítményéhez tartozhatott.

A kagán lovasa – avagy egy avar páncélos lovas életre keltése
című tárlat megnyitóján Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntőjében kifejezte, hogy a számtalan információ mellett izgalmas élményt is rejt magában a színvonalas rekonstrukciót bemutató új kiállítás. Az alpolgármester a fehérvári kapcsolódású Csákberény-Orondpuszta melletti avar temetőre, Fülöp Gyula egykori múzeumigazgatónak az avar korhoz kapcsolódó régészeti munkáira és a Gorsiumban feltárt avar sírokhoz tervezett jövőbeli kiállításra utalt, illetve a szakmai tudományos kutatások mellett a nagyközönség számára készített bemutatók fontosságát hangsúlyozta. „Amit ez a fantasztikus páncélos lovas képvisel az egyedülálló régészeti lelet bemutatásával, az egy másik aspektusban is közel áll városunknak a kulturális, tudományos programokban vallott és felvállalt attitűdjéhez. Kerény úgy szólítja meg a látogatókat, hogy valóban egy könnyed kikapcsolódás keretében ad ismereteket.” – mondta Lehrner Zsolt. Köszönetet mondott a múzeumok munkatársainak a tárlatért, és minden városlakót, minden ide érkező turistát meginvitált a tartalmas és élménygazdag kiállításra, amelyet majd tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások egészítenek ki.

Pokrovenszki Krisztián
, a Szent István Király Múzeum igazgatója köszöntőjében mint régész fogalmazta meg, hogy számára még nagyobb élmény egy ilyen páratlan, egyedülálló leletet csodálni. Elmondta, hogy a fehérvári kollégák a nagyszerű kiállítást helyi avar kori leletanyaggal egészítették ki dr. Szücsi Frigyes régész irányításával: kifejezetten a kora avar kori lovasság által használt fegyverekkel, illetve egy jurtával, amilyenben a fegyverforgató elit lakhatott.

A pénz mellett szerencse és szakmai tudás kell a történeti feltárásokhoz, mondta Dr. Angi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója, és a két város két múzeumának hasonlóságairól – mint az örökségvédelem, a kulturális fejlődés, a hazai és nemzetközi szinten elismert, nagyszámú látogatót és publicitást hozó tárlatok – szólva így fogalmazott: „A két múzeumban meggyőződésem szerint a megfelelő szakmai tudás is rendelkezésre áll. A mai kiállítás a bizonyíték arra, hogy munkatársaink szaktudását nem érdemtelenül kíséri némi szerencse is.” – a Déri Múzeum három generációjából a legfiatalabbakat képviselő Hága Tamara Katalin régész találta meg a különleges leletet, tette hozzá. 

A kiállítást Dr. Dani János, a kiállítás egyik kurátora nyitotta meg, összefoglalva a feltárás történetét: 2017 májusában, az M35-ös autópályánál tárták fel a sok száz sírból álló avar temetőt, a 7. században élt harcos sírjával. A Kerény napon előkerült lovas neve egyébként lándzsahordozót jelent – ami véletlen összefüggés azzal, hogy az avar kori harcosok mindennapi fegyvere volt a lándzsa. A rá fektetett lamellás testpáncél, a teljes vért pedig kivételes állapotban őrződött meg. Maga a restaurálás több mint egy évig tartott, többek között laboratóriumi és természettudományos vizsgálatokkal – ennek köszönhető a nagyközönség számára is élvezhető, jól befogadható tárlat.

A sír maga körülbelül három méter mélyen volt, ez volt a legrangosabb a helyszínen, mondta el Hága Tamara Katalin régész, a kiállítás másik kurátora, a lelet felfedezője. Az állatokkal temetkezés megszokott volt a korban: a feltárás során kiderült, hogy a lovat később helyezték az elhunyt mellé. A derecskei sírleletből nemcsak a fegyverzet, de a magas talajvízszint miatt több, a viselet részét képező szerves anyag is konzerválódott.

A régészeti tárlaton egy eredeti állapotában bemutatott lovassírt, egy teljesen felszerelt avar jurtát, tapintható, körbejárható, kipróbálható rekonstrukciókat és valódi fegyverleleteket is bemutatnak: egészen október végéig várják a látogatókat a Csók István képtárban.


A kiállítás megnyitójn készült fotók letölthetőek a Galériából!





Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.