Méltósággal ünnepel a város

2020.08.11. 14:55
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. augusztus 11. (kedd)
Pénteken kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok. Galéria
 
 
 
 
A megszokottnál szerényebben, de az ünnephez méltó keretek között emlékezik idén a város Szent István királyra a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozatával augusztus 14-23-a között. A programok között a kínálatban most is szerepel a Koronázási Ünnepi Játékok, a Koronázási szertartásjáték az Aranybullánál IV. (Kun) Lászlót mutatja be, lesz továbbá Művészkorzó a Bory téren, katonazene, kertmozi, újra megnézhetjük az élő óriás sakk előadást a Nemzeti Emlékhelyen, a Táncház pedig a Király(ny)i Napok minifesztiválnak ad otthont.  A programok részleteiről a https://kiralyinapok.szekesfehervar.hu/ oldalon lehet tájékozódni. 



Pénteken kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok, az év egyik legjobban várt időszaka. A rendezvénysorozat tisztelgés Székesfehérvár történelmi múltja előtt: az egyik oldalról a büszkeség és a tisztelet kifejezésével, a másikon pedig figyelve arra, hogy ez a város élhető, szerethető és vidám legyen, fogalmazott dr. Cser-Palkovics András polgármester Szent István király lovasszobra előtt. „Tudjuk, hogy rendhagyó lesz most a Királyi Napok rendezvénysorozata az előző évekéhez képest, hiszen mind időben, mind tartalomban szűkebb kell, hogy legyen annál, amit megszoktunk és megszerettünk. Ennek a koronavírus az oka – és a minden rendezvényt meghatározó szabályok, keretek. (…) Hiszek abban, hogy ez az év alkalmas lehet arra, hogy lelkiekben jobban átéljük ennek az ünnepnek a jelentőségét, és azt, hogy mit jelent ez a város életében.” – mondta a polgármester, és örömét fejezte ki, hogy nagyon sok hagyomány – akár új formában – folytatódik idén is. Ilyen lesz a szertartásjáték vagy a rendhagyó megnyitó, amire a Fogadalmi Szentmise után a Nemzeti Emlékhelyen kerül sor – ugyan szerényebben, de a helyszín okán akár lelki tartalmakban gazdagabban, tette hozzá, majd jó szórakozást kívánt a rendezvénysorozathoz.

A Koronázási Szertartásjáték idén új helyszínen, az Aranybulla emlékműnél kerül megrendezésre: a nézők IV. (Kun) László koronázásának lehetnek tanúi. Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója az előadásról elmondta, hogy a korona szentségének, a király személyének és a templom víziójának a pilléreire épülő hagyományból az utóbbi nem fog megjelenni, de a Csúcsoshegy a város határában szintén jelentős történelmi szimbólumként lesz helyszíne a szertartásjátéknak. „A középkori ember világképének hármas tagolása – evilági élet, pokol, mennyország – alapján épültek fel a nagy misztériumszínpadok. Erre utalásként, ennek a mintájára három szintű színpadot építettünk, ahol az egyik talán legizgalmasabb és -tragikusabb Árpád-házi uralkodónak az élettörténete elevenedik meg.” – mondta el az igazgató-rendező. Kun László izgalmas élettörténetéből kiemelte, hogy a tíz esztendősen megkoronázott és 28 évesen meggyilkolt király az apjától egy szétzilált országot örökölt, ahol a pártoskodó főurak „uralkodtak” – már az Árpád-ház alkonyán. A Törékeny gyémánt című előadásban Sarádi Zsoltot, Varga Gabriellát és Varga Lilit láthatjuk a főszerepekben.

A rendezvénysorozat megszervezése és lebonyolítása, minden biztonsági szabály megtartása mellett, az idei esztendőben sok kisebb programelemet kínál a látogatóknak a város különböző pontjain, ezeket Benkő-Igaz Krisztina, a Fehérvári Programszervező Kft. szakmai vezetője ismertette.  Az ünnepi programok augusztus 14-én, pénteken kezdődnek: este hét órakor körmenet indul Szent István sírjához, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester mond beszédet, majd Spányi Antal megyés püspök mondja el a felajánló imát. Augusztus 15-én, szombaton nyitják meg a Nemzeti Emlékhelyen az Osszáriumot, ahol Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője mond ünnepi beszédet. Szent István napján, augusztus 20-án délelőtt hagyományos ünnepi szentmisét celebrál a megyés püspök. Az Emlékhelyen 17 órakor lesz a tiszteletadás Szent István szarkofágjánál, dr. Molnár Krisztiánnak, a megyei közgyűlés elnökének a köszöntőjével; az ünnep a Megyeháza előtt díszközgyűléssel ér véget, a város kitüntetéseinek az átadásával.

A kulturális és családi programok színes kínálatot nyújtanak: köztük kerámiatárlattal, családi piknikkel a Zichy liget árnyas fái alatt, kertmozival, az Alba Regia Táncegyesület „csipetnyi” mini fesztiváljával, a Király(ny)i Napokkal, a Pesovár-emlékkiállítással. Idén augusztus 19-én a Bory téren az Öreghegyi Mulatság helyett Művészkorzó várja a fehérváriakat, és hagyományosan bemutatkoznak a borrendek, a Belvárosban pedig a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar ad térzenét. A nemzeti ünnepen a történelmi óriásbábok újra megjelennek a Belvárosban, bemutatkoznak a hagyományos mesterségek is, és a közönség megint láthatja a középkori élő óriás sakk előadást. Augusztus 21–23-a között a középkor költözik be a városba a Koronázási Ünnepi Játékok programjaival, hagyományőrzőkkel, régizenei együttesekkel, mutatványosokkal, középkori vásárral és számos gyerekjátékkal.

A Fehérvár Televízió idén is közvetíti a fogadalmi szentmisét és az azt követő megnyitót a Nemzeti Emlékhelyen, több más programelem mellett. A nyitó programot a városi honlapon is élőben követhetik majd az érdeklődők.

A programok részleteiről a https://kiralyinapok.szekesfehervar.hu/programterv-2020 oldalon lehet tájékozódni.

A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából!




                                         

Szöveg: Fraller Ildikó, Hajnal Csilla
Fotó: Simon Erika

 

 

 

 


 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.