A szellemivé és lélekké váló kerámia

2020.08.14. 18:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. augusztus 14. (péntek)
 Miklós János kiállítása a Pelikán Galériában. Galéria
 
 
 
 
 

Az idén 70. születésnapját ünneplő Miklós János keramikus munkáiból nyílt kiállítás a Pelikán Galériában. „A jövő régészeti leletei” című tárlatot dr. Szücsi Frigyes régész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.


Miklós János keramikus az idén hetvenéves. Ebből az alkalomból rendezett kiállítást a Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Művészek Társasága a Pelikán Galériában, „A jövő régészeti leletei” címmel. Miklós János önképző alkotóként több évtizede következetesen halad alkotói útján, ahol a magyar őstörténet gyakran adott témát műveinek. A korábbi figuratív elemek most háttérbe szorultak, a természet, az univerzum, az emberi létezés nagyobb dimenziói felől igyekszik közelíteni tárgyaihoz.

„Ha mi, emberek nem éljük fel a jövőnket, akkor borzasztó sors vár a régészekre is, hiszen a föld nem rejt majd mást, mint polipropilént, polietilént, műanyagok garmadáját, amelyek elárasztják világunkat. S utódaink lehet, nem is emlékeznek majd az agyagra, az égetett agyagra, a kerámiára, ami meghatározta az emberiség múltját gyakorlatilag tízezer éven át, egészen a XX. századig.” – kezdte köszöntőjét dr. Szücsi Frigyes. A Szent István Király Múzeum régésze hozzátette: az őskortól a jelenkorig a kerámia a háztartás része volt. A használati tárgyaktól a művészeti alkotásokig jutottunk el az évek során. „Miklós János tiszta forrásból merít: évezredek anyagából, a kerámiából és azok díszítéséből. A tiszta forrásból való merítkezés segít megőrizni emberi arcunkat a mai teljesen átalakuló, anyagias és egyre virtuálisabbá váló hétköznapokban. János alkotásai úgy hívják fel a figyelmet kulturális örökségünkre, hogy egyúttal gyarapítják azt. Művészetéből árad az ősök tisztelete, az évezredeken átívelő hagyaték őszinte megbecsülése.” E gondolatokkal nyitotta meg a tárlatot dr. Szücsi Frigyes.

Miklós János alkotói hitvallása szerint munkái nem sorolhatók iparművészeti ágba, sokkal inkább szobrok, festmények. Egyedi művek. „Minden alkotásom a természet rendjéből ered, és létünk törékenységét tükrözi. Az anyag súlyossága – miután megformázom – légiessé válik. Égetés után szellemivé és lélekké alakul. Legnagyobb tanítómesterem a természet. Csodák vesznek körül. Akkor vagyok boldog, ha ezt más is érzi a műveimből.”

A tárlaton néhány régebbi, térbe helyezett kerámiaplasztika mellett sok új, színes fali reliefet láthat a közönség. A kiállítás sajátossága a színek, színezések intenzív használata, melyet sok technikai kísérlet előzött meg, míg látványos, színpompás tárgyakká értek. A régészet és a kortárs kerámia „játékos” társítása várja a látogatókat  a Pelikán Galériában szeptember 18-ig.

A megnyitón részt vett dr. Cser-Palkovics András polgármester, Lehrner Zsolt alpolgármester, a városi közgyűlés tagjai, a kulturális intézmények és civil szervezetek képviselői, valamint a művészetkedvelő fehérváriak. 

A megnyitón készült fotók letöléthetőek a Galériából.

fotó: Molnár Artúr

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.