Megerősödő hittel építsük a jövőt!

2020.08.14. 21:55
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. augusztus 14. 
Fogadalmi ünnepel nyitották meg a Székesfehérvári Királyi Napokat.     Galéria   
 
 
 
 
 
 
Rendhagyó módon ünnepli ebben az évben Székesfehérvár városa az állam- és országalapító Szent Istvánt. A Székesfehérvári Királyi Napok tíznapos rendezvénysorozatát a hagyományos fesztiválnyitány helyett az egyházmegye fogadalmi ünnepével, majd körmenettel és a Nemzeti Emlékhelyen rendezett tiszteletadással, megemlékezéssel nyitották meg pénteken este. Spányi Antal megyés püspök imádságos gondolatai és dr. Cser-Palkovics András polgármester megemlékező szavai arra ösztönznek minket, hogy megerősödő hittel építsük városunk, országunk, nemzetünk jövőjét. A hagyományosnál szerényebb, csendesebb, ám lelki tartalomban annál gazdagabb Királyi Napok programsorozata augusztus 23-ig, jövő vasárnapig tart nemzetünk történelmi fővárosában.

Minden évben hagyományosan augusztus 14-én, az országfelajánlás napján tartják a Székesfehérvári Egyházmegye fogadalmi ünnepét. Idén ezzel az eseménnyel nyitották meg a Székesfehérvári Királyi Napok tíznapos programsorozatát.

A tradicionális fogadalmi misét országgyűlési képviselőknek, Székesfehérvár és Fejér megye vezetőinek, vezető tisztségviselőinek, a közhivatalok, a közintézmények, a fegyveres és rendvédelmi szervek és az egyház képviselőinek, valamint a meghívott vendégeknek a részvételével tartották a Szent Imre-templomban.

A misét Spányi Antal megyés püspök celebrálta. A főpásztor hangsúlyozta, hogy Nagyboldogasszony vigíliája van, ami nemzeti ünnep a magyarok lelkében és szívében, és ez különösen fontos a Nemzeti Összetartozás Évében. Beszélt arról, hogy Szent István királynak tragikus sorsa volt, a gyermekeit elvesztette, és szétesés fenyegette az életművét is. Küzdenie kellett a külső és a belső ellenségekkel, mert világosan értette a tétet: vagy keresztény lesz a magyar nép, vagy elpusztítják. István szerette a népét, a hatalom szolgálatot, küldetést és nem az uralkodást jelentette számára. Egy úton járt, becsülettel és férfiként, tisztességben és hűségben, meg nem rendülve és el nem csábulva a lehetőségektől. A halála előtti napon Máriának ajánlotta országát, és ezzel megmentette a nemzetünket, az európai népek közösségének elismert és megbecsült tagjainak sorába emelte a magyart.

Az ad nekünk reményt az új gondolatok világában, hogy ha meg tudunk maradni a Szent István-i úton, akkor megmaradunk magyarnak és kereszténynek, megmaradunk élőnek. Így gazdagíthatjuk keresztény hagyományunkkal Európát, és nem a felmorzsolódásunkkal. István hitt abban, hogy amit tesz, az jó és szent dolog. Ma is kell az embernek, hogy odaadja az életét valami nagyobbnak, szüksége van az embernek a hit erejére! Kell, hogy tőle tanulva éljük akár hősként az életet, és büszkén védjük meg a múltunk értékeit, hagyományainkat és magyarságunkat! Vállajuk ma is a magyar küldetést, teljesítsük azt, ami a mi dolgunk, hogy méltók legyünk múltunkhoz, méltók legyünk az életre!

A fogadalmi misét követően a résztvevők körmenetben kísérték át a Magyar Szent Család ereklyéit a Nemzeti Emlékhelyre, ahol Szent István sírjánál Székesfehérvár polgármestere mondott emlékező beszédet. Dr. Cser-Palkovics András köszönetét fejezte ki a megyés püspöknek azért, hogy ebben a rendhagyó, embert próbáló évben a legméltóbb módon nyithatjuk meg a Királyi Napokat.

A városvezető a hit fontosságát hangsúlyozta a ma embere számára. „Embert és közösséget megpróbáló időszakot élünk. Egy láthatatlan és igen kicsi ellenség, egy vírus pillanatok alatt változtatta meg életünk oly biztosnak tűnő kereteit, lökött ki bennünket komfortzónánkból. A sokszor túl magabiztos, szinte már nagyképű 21. századi ember megint megtanulhatja (megtanulja vajon?), hogy esendő, hogy igenis szüksége van kapaszkodókra élete során. A legfontosabb kapaszkodó pedig éppen - amit szinte már kidobna az úgynevezett modern világ -, a HIT.”

Dr. Cser-Palkovics András beszélt arról is, hogy jelenkori cselekedeteinkhez forrásra van szükségünk: „Mikor tavaszi napokon megnéztem irodám falán Pekáry István csodálatos gobelinjét – rajta egyébként a Szűz Mária oltalmába történő felajánlás jelenetével is –, és elgondolkodtam a mostani kihíváson, vagy kinéztem a Városháza ablakán a Belvárosunkra, ami a maga kihaltsága mellett is azt sugallta számomra, hogy na de ez a város ennél sokkal nehezebb próbatételek után is itt áll, mi pedig a polgárai lehetünk, a jövőjéről gondolkodhatunk, azért a mában tehetünk. A magyar Szent Család élete, története, Székesfehérvár, mint a szent király városának története, és maga a felajánlás hitünk szerinti lényege éppen azt sugallja számunkra, hogy nekünk a forrás kell.”

A polgármester szavai szerint a jelen és a jövő kihívásainak megértéséhez, a helyes cselekvéshez még sokszor kell kérdünk a gondviselés hitünket megszilárdító erejét. Azzal zárta gondolatait, higy a szerényebb ünnep egyben bensőséges is: „Igen, a mostanI helyzetben egy kicsit más, kicsit rövidebb és szerényebb a Királyi Napok rendezvénysorozata is. Lássuk azonban ebben meg a lehetőséget egy bensőségesebb, csendesebb, de hitben és lelki tartalomban talán erősebb ünnep lehetőségére. A kevésbé fontos és az igazán fontos elválasztásának képességére.”

A köszöntő után Spányi Antal egyházmegyei főpásztor Szent Imre sírjánál újította meg hazánk felajánlását, kérve Isten áldását, Szűz Mária oltalmát és védelmét a városra, az egyházra és az országra. Ezt követően dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Törő Gábor és Tessely Zoltán országgyűlési képviselők megkoszorúzták Szent István és Szent Imre sírját, a megyés püspök pedig a nyughelyeken meggyújtotta az emlékezés mécseseit. Az esemény zárásaként a résztvevők körmenetben kísérték vissza a Szent Család ereklyéit a Szent Imre-templomba.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából. 
 



 



Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika
 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.