Újra megnyitották az Osszáriumot a Nemzeti Emlékhelyen

2020.08.15. 11:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. augusztus 15. (szombat) 
A csontkamra jövő vasárnapig minden nap látogatható.      Galéria  
 
 
 
 
 
 
Ismét látogathatóvá tették a Nemzeti Emlékhelyen az Osszáriumot, melyet hagyományosan a Székesfehérvári Királyi Napok keretében nyitottak meg szombaton délelőtt. A csontkamra augusztus 23-ig ingyenesen megnézhető, naponta 14.00 órától tárlatvezetés keretében is ismerkedhetnek az érdeklődők az Osszárium és az Emlékhely történetével, titkaival. A megnyitón Székesfehérvár polgármestere többek között a Szent István-i örökségről és a 21. századi ember feladatairól beszélt.

Az Osszárium egykori királyaink és királynéink, rangos egyházi és világi személyek földi maradványait őrzi. A csontkamra az év jelentős részében zárva tart, azonban a hagyományok szerint minden esztendőben látogathatóvá teszik a Szent István tiszteletére szervezett ünnepségsorozat keretében.

A megnyitón kórusmontázs hangzott el magyar népi énekekből a Vox Mirabilis Kamarakórus előadásában, majd dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár legszebb ünnepi időszaka, a Királyi Napok rendezvénysorozata idén térben, időben és tartalomban is a hagyományosnál szűkebbre szabott, ugyanakkor lehetőséget teremt a bensőségesebb, lelki tartalomban erősebb ünneplésre. „A Nemzeti Emlékhelyen most nincs színpad, megállhatunk Szent István, vagy éppen Szent Imre sírja előtt, és közben elgondolkodhatunk azon, hol is vagyunk valójában.” – fogalmazott.

Utalt arra, hogy az Osszárium fémdobozaiban található csontok az elmúlás mellett az életet is üzenik nekünk, azt, hogy Székesfehérvár egykori polgárai – hozzánk hasonlóan – saját helyükön és idejükben tették a dolgukat a városért, elvégezték a feladataikat. Nélkülük mi ma nem állhatnánk itt! „Ne feledjük, hogy Szent István igent mondott arra, hogy a magyar magyar legyen, hogy állammá tudjunk szerveződni, és ez az állam éljen aztán túl sorsviharokat. A magyar nemzetre, Magyarországra mondott igent, és a keresztény Európára is. Ő ehhez az Európához csatlakoztatta a magyar nemzetet, és gondoskodott arról, hogy így maradjunk fenn!” - fogalmazott, majd hozzátette, tisztában kell lennünk azzal, hogy mi a 21. században mivel tudunk hozzájárulni a város és a nemzet fejlődéséhez. „Szóljanak ezek a napok arról, hogy nehéz időkben is képesek vagyunk összekapaszkodni, közös elemeket találni, és ezek mellett hitet téve erősíteni és építeni ezt a várost!”

Az ünnepi beszédet követően ismét a Vox Mirabilis Kamarakórus előadásában hallhatták a résztvevők a Magyarok fénye és a Szent István Isten szolgája ősi magyar dallamokat, valamint Bárdos Lajos: Idők vezére című művét. Zárásként a résztvevők virágok elhelyezésével rótták le tiszteletüket az állam- és országalapító Szent István király és egykori uralkodóink emléke előtt.

Az Osszárium augusztus 23-ig naponta 9 és 20 óra között ingyenesen látogatható. Minden nap 14.00 órakor: „… a halál árnyékában járok” – Mit rejtegetnek számunkra a Királyi Bazilika csontvázai? – címmel Libor Csilla antropológus tart szakvezetést a Nemzeti Emlékhelyen. Székesfehérvár Önkormányzata és a Szent István Király Múzeum tisztelettel invitál minden érdeklődőt!



A kapcsolódód fotók letölthetőek a Galériából. 



 

 

Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr
 

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.