90 éve született Pesovár Ferenc néprajzkutató

2020.08.16. 17:00
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. augusztus 16. (vasárnap) 
Fotókiállítás nyílt a Táncház előtt. Galéria
 
 
 
 
Fotókiállítással emlékezik az az Alba Regia Táncegyesület Pesovár Ferencre, a 90 évvel ezelőtt született néprajzkutatóra, aki két és fél évtizedig volt az István Király Múzeum néprajzi osztályvezetője. Dr. Varró Ágnes néprajzkutató nyitotta meg a kiállítást, idézve Pesovár kutatói elvét, miszerint: „Hagyomány mindenütt van, és amit keres az ember, azt megtalálja a terepen.”, és összefoglalta azt a jelentős életpályát, aminek köszönhetően Fejér megye néptánc- és népzenei hagyományai feltárásra kerültek, közkinccsé váltak, illetve soha nem tapasztalt mértékben növekedett a múzeum tárgyi anyaga. A fotókat a Táncház előtt nézhetik meg az érdeklődők.  


„Most jöttem Gyuláról…”
– ezzel a címmel nyílt ma fotókiállítás a jeles néprajztudós, Pesovár Ferenc születésének 90. évfordulóján. A Táncház előtti tablókon az életút fontos állomásai, helyszínei és személyiségei jelennek meg, köztük Andrásfalvy Bertalannal, Martin Györggyel, Felföldi Lászlóval, Botos Józseffel.

A megemlékezés résztvevőit Juhász Zsófia, az Alba Regia Táncegyesület elnöke köszöntötte azzal a gondolattal, hogy Székesfehérváron szinte minden családba befészkelte már magát a népművészet, a néptánc, a népzene – aminek az elindítója Pesovár Ferenc volt. A kiállítással nyílik meg a Király(ny)i Napok: egy olyan jeles személyiség fotóival, akire több rendezvénnyel emlékeznek majd az év során, köztük egy múzeumi életműkiállítással.

Dr. Varró Ágnes
néprajzkutató foglalta össze Pesovár Ferenc életpályáját, azzal a 26 évvel, amikor az István Király Múzeum néprajzi osztályvezetőjeként a megye és az egész magyar nyelvterület népzene- és néptánckultúráját kutatta. Pesovár Ferenc elsősorban táncfolklorista volt, magas szinten ötvözve az elméleti és gyakorlati ismereteket. Székesfehérvárra Fitz Jenő hívására érkezett.

A Fejér megyei kutatásai során több olyan táncost felfedezett, akik a Népművészet Mestere címet is megkapták, mint például az alapi Fekti József vagy Ulicza Jánosné. A múzeumi éves jelentésekből kiderül, hogy volt olyan esztendő, amikor több mint száz napot fordított néprajzi terepmunkára: több mint kétszáz kutatóponton járt, és gyűjtött Baranyától Székelyföldig. Az ő nevéhez fűződik a mohai tikverőzés felfedezése és életben tartatása, több ezer fotóval, sok év szakmai megfigyelésével; az ő érdeme a sukorói Néprajzi Ház létrehozása, ami az ország egyik első szabadtéri néprajzi múzeuma, ezenkívül nagyszabású kiállításokat is rendezett, és a táncházmozgalom jeles képviselője volt. Muzeológusként nagyon kötődött a tárgyakhoz, különösen szerette például a csákvári kerámiákat, a kismesterségek közül pedig a késesekhez ragaszkodott leginkább: tevékenysége nyomán közel tízezer tárggyal nőtt a múzeum néprajzi gyűjteménye. „Hagyomány mindenütt van, és amit keres az ember, azt megtalálja a terepen.” – idézte fel Pesovár Ferenc kutatói elvét dr. Varró Ágnes: „Két és fél évtizedes gyűjtőmunkájával elérte, hogy Fejér megye néptánc- és népzenei hagyományai feltárásra kerültek, és közkinccsé is váltak egyben. A múzeum tárgyi anyaga pedig soha nem tapasztalt mértékben növekedett.”

A kiállításmegnyitót követően kezdődött el az Alba Regia Táncegyesület mini fesztiválja, a Király(ny)i Napok négynapos programsorozata, amiről a https://artefolk.squarespace.com/ oldalon lehet további részleteket olvasni.

A rendezvényen az Önkormányzatot Lehrner Zsolt alpolgármester képviselte.
 

A megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából!




                                                   

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.