Bakonyi István kapta idén a Toldy-díjat

2020.09.29. 18:59
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. szeptember 29. (kedd)
Az országos elismerést a Vörösmarty-emlékülésen vette át az irodalmár. Galéria
 
 
 
 
 
A Magyar Irodalomtörténet Társaság Toldy Ferenc-díját Blatt György, Mohácsy Károly, Finta Gábor és Román Károly után ismét székesfehérvári irodalmár kapta. Bakonyi István a Vörösmarty-emlékülésen, a Városházán vette át az elismerést a művelődésszervezésben végzett tevékenységéért: „az irodalmi élet vérkeringésében folyamatosan jelen lévő irodalomtörténész, kritikus, tanár, Székesfehérvár irodalmi-kulturális életének aktív szervezője” – hangzott el a laudációban. 


A Városháza Dísztermében a Vörösmarty-emlékülésen került sor az idei Toldy Ferenc-díj átadására.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester köszöntőjében kifejezte: megtiszteltetés, hogy a rendezvénynek a város közösségének az első számú terme adhat otthont. Kettős ünnep a mai, hiszen a Vörösmarty-emlékülés mellett a Toldy Ferenc-díj átadásának is a helyszíne lehet, mondta: „Tanár úr – ahogy mi szoktuk szólítani – munkájával, elhivatottságával megdolgozott ezért a díjért, és megdolgozott azért is, hogy olyan fehérvári elődök nyomdokaiba lépjen, mint Mohácsy tanár úr vagy Román tanár úr.” Külön öröm, hogy a Díszteremben több általa szervezett, nagy érdeklődésre számot tartó szimpózium, emlékülés is zajlott; ez is mutatja, hogy az irodalomnak van helye a 21. századi társadalomban, tette hozzá, és a város közösségének a nevében gratulált Bakonyi Istvánnak.

Bakonyi István a Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett, majd a pécsi főiskolai éveket követően Székesfehérvár különböző iskoláiban tanított. Az ELTÉ-n szerzett egyetemi diplomát, 1984-ben Németh László regényeiről írott disszertációjával bölcsészdoktori fokozatot, majd később Bella István életművéről írott munkájával PhD fokozatot szerzett. Tanári pályája második felében a Kodolányi János Főiskola oktatott, előbb adjunktusként, majd főiskolai tanárként. Több mint 30 kötete jelent meg: kismonográfiát írtTakács Imre és Sobor Antal munkásságáról; emellett több száz kritikát, tanulmányt publikált. 14 évig főszerkesztő-helyettese volt az Árgus folyóiratnak, majd rovatvezetője a Várnak; több irodalmi társaságban tölt be vezető szerepet, és tavaly az ő kezdeményezésére alakult meg a Csoóri Sándor Társaság. Bakonyi István sokrétű irodalomszervező-kulturális tevékenységei között előadott számos emlékülésen, konferencián, irodalmi műsort vezetett a helyi tévében, a rádióban, interjúkat készített, hosszú évtizedek óta irodalmi esteket, könyvbemutatókat, kulturális programokat, tudományos emléküléseket szervez, illetve portrébeszélgetéseket vezet a Királykút Emlékházban.

„Bakonyi István az irodalmi élet vérkeringésében folyamatosan jelen lévő irodalomtörténész, kritikus, tanár, Székesfehérvár irodalmi-kulturális életének aktív szervezője, fáradhatatlan mozgatórugója. Igazi lokálpatrióta, aki állandó meghatározója a város pezsgő kulturális életének. (…) Nap-lom kötete Fejér megye kulturális életének kordokumentuma. Ha csak az Irodalom az új évezredben vagy az Irodalmunk színei című köteteibe lapozunk, akkor meggyőződhetünk legjellegzetesebb vonásáról: bár Bakonyi István Buda Ferenctől Tamás Menyhértig otthonosan mozog a közelmúlt tágabb irodalmi életében, szíve mindig hazatalál. Egyetlen Fejér megyei szerző sem kerüli el figyelmét. Kitüntetett szeretettel és tisztelettel tekint szűkebb szülőföldjének etikai-esztétikai értékeire.” – fogalmazott a laudációban Sebők Melinda, a társaság főtitkára.

A díjat Gintli Tibor, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke adta át Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténésznek. Köszönetét fejezte ki azért, hogy a társaság megyei tagozatának elnöki feladatait ellátja, és az országban a legaktívabb tagozatot irányítja. Tiszteletreméltó Román Károly nyomdokaiban járni, mondta a díjazott Bakonyi István, és köszönetet mondott az elismerésért.

Az emlékülés első előadója maga Bakonyi István volt, aki Vörösmartynak egy kevésbé ismert drámáját, a Salamon királyt mutatta be. A szerző 1821-44 között 14 teljes drámát, valamint színikritikákat is írt, jártasságot szerzett a színházelméletben is. Amikor a Salamont írta, 21 éves volt, dramaturgiailag még kiforratlan. Maga a mű 1072-74 között játszódik, a szerző a történelmi események bemutatása mellett fiktív elemekkel is él; a romantikus jellemeknél megfigyelhető „új világ teremtése” vagy a felfokozott életintenzitás egyik szereplőre sem illik még rá, és a szöveg nagy része hazafias áradozás, igazi konfliktusok nincsenek benne. A mű nyelvezete a legfontosabb érték, a stílus ígéretes szintjét láthatjuk a fiatal drámaírónál – fogalmazta meg az előadó.

Szénási Zoltán, Gintli Tibor és Sebők Melinda előadásai a lírai művekre fókuszáltak, többek között A vén cigányról, György Oszkár Vörösmarty-szonettjéről és egy különleges Vörösmarty-Babits kapcsolódásról is megosztották gondolataikat az irodalmárok.

A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!




                                 

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.