Versolvasás, előadások, író-olvasó találkozó

2020.10.06. 18:03
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. október 6. (kedd)
Megkezdődött a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai programsorozat. Galéria
 
 
 
 
 
 

A vírushelyzet miatt rendhagyó módon rendezik meg idén a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai programot Székesfehérváron. A kétnapos eseményen, amelynek az Öreghegyi Közösségi Ház ad otthont, határon túli szerzők friss alkotásait olvassák fel a Vörösmarty Társaság tagjai. A felkért előadók a költészetben megjelenő és a költőket foglalkoztató aktuális kérdésekről szólnak, valamint író-olvasó találkozóra is sor kerül.

Élő folyóirattal, vagyis a határon túli költők: Bata János, Vári Fábián László verseinek felolvasásával kezdődött a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai Székesfehérváron. Az Öreghegyi Közösségi Házban tartott megnyitón Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy ha rendhagyó módon is, de sikerült megrendezni az eseményt. A koronavírus-járvány miatt sajnos nem jöhettek a határon túlról költőtársak, de az általuk küldött, legfrissebb alkotásaikat hallgatva lélekben itt vannak velünk, tette hozzá.

A megnyitót követően Arató Antal címzetes könyvtárigazgató előadásában az MMA levelezőtagjának választása alkalmából köszöntötte Szakolczay Lajost. A Vörösmarty Társaság elnökségének tagja szólt a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai leghűségesebb résztvevője és alkotótársa itteni munkásságáról.  Majd egy rövid, a szellemes „Pandémia szelencéje” címet viselő történetében felidézte Pandora ismert történetét, utalva az asszony által kinyitott szelencére, amelyből minden jó kirepült, csak a reménység maradt meg. Azóta kell mindenért megdolgoznia, betegséggel megküzdenie az emberiségnek. Egyetlen dolog maradt meg számunkra, a reménység. A reménység, hogy a következő évben már nagyobb létszámban tudjuk folytatni a költők találkozóját - zárta gondolatait Arató Antal.

A legemlékezetesebb pillanatok megjelentek a kivetítővásznon is. A Fehérvár Televízió archívumából Vakler Lajos szerkesztő készített összeállítást. A jelenlévők ezt követően meghallgatták Andrzej Straszewskit, a Klub Polonia elnökét, aki megemlékezett a közelmúltban elhunyt Janusz Ireneusz Wójcik lengyel költőről. Mint elhangzott, a publicista, kulturális szervező, Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgára több évtizeden keresztül tett a magyar-lengyel kapcsolatok ápolásáért, a magyar kultúra, történelem és Székesfehérvár értékeinek megismertetéséért. Tevékeny résztvevője volt az irodalmi napoknak is, és e kapcsolatnak köszönhetően áll ma a Jávor Ottó téren a Katyin kereszt, Opole város központjában pedig az ’56-os hősök emlékét őrző kopjafa.

A Vörösmarty Társaság alelnöke, Lukácsy József Száz év történelmi magány előadásában a határon túli költők sorsáról szólt, kiemelve mindennapi küzdelmüket a magyar anyanyelv fennmaradásáért. A kétnapos rendezvényen határon túlról származó, Magyarországon élő alkotók is részt vettek. Az irodalmi est  a hagyományoknak megfelelően megemlékezéssel zárult. A résztvevők elzarándokoltak a Máriavölgybe, ahol mécsest gyújtottak a Mária-szobornál, majd versekkel, dalokkal és az aradi vértanúk utolsó mondatainak felolvasásával emlékeztek a nemzeti gyásznap alkalmából.

Október 7-én, szerdán 16 órakor Finta Éva, Zirig Árpád és Tari István határon túli szerzők műveinek felolvasásával, előadásokkal folytatódnak a Határon Túli Magyar Irodalom Napjai. Az Öreghegyi Közösségi Házban Lőrincz P. Gabriella költőt munkásságáról, életéről és az irodalomhoz fűződő viszonyáról kérdezi majd Bobory Zoltán.

A szerdai programokra is minden érdeklődőt szeretettel várnak!


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.