A szeretetben nincs félelem!

2020.10.09. 12:57
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. október 9. (péntek)
Felavatták Megyeri Sándor kopjafáját
 
 
 
 
Két éves várakozás után az Öreghegyi Magyarok Nagyasszonya plébánia kertjében találta meg végső helyét Megyeri Sándor, az ’56-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás székesfehérvári áldozatának emléket állító kopjafa. Az emlékoszlopot a Megyeri család állíttatta és Tornyai Gábor plébános avatta fel.
 
Kopjafájának avatásán a mártírhalált halt Megyeri Sándor fia, Megyeri László mesélte el, hogyan és miért halt meg édesapja az ’56-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás alatt. „Bűne mindössze annyi volt, hogy mint a Seregélyesi Termelőszövetkezet elnöke néhány teherautó élelmet juttatott fel Budapestre az éhező embereknek. A seregélyesi párttitkárnak ez nagyon nem tetszett és közölte vele, hogy ennek szörnyű következményei lesznek.” – emlékezett vissza a múltra. Fenyegetését aztán beváltva a verőemberei 1956. december 10-én a szó szoros értelemben agyonverték. "Elképzelni is nehéz, hogy mire gondoltál, amikor ütöttek-vertek és megaláztak Édesapám. Biztos vagyok abban, hogy ha egy élő ember van még a verőemberek közül, megszólal a lelkiismerete és eljön a kopjafához, hogy bocsánatot kérjen. És bocsánatot fognak kérni azok a közeli és távoli rokonai, akik elfordultak tőle azért, mert éhező embereken segített és más volt a véleménye." Végül köszönetet mondott Tornyai Gábor atyának, Megyeri Zoltánnak és Megyeri Attilának, unokaöccsének és fiának, hogy segítették a kopjafa felállítását.
 
"Megyeri Sándor nem harcolt, nem küzdött senkivel, egyszerűen csak olyan embereken segített, akiknek élelemre volt szükségük. Ez pedig egy olyan keresztényi gesztus, amit érdemes kiemelni." – mondta Tornyai Gábor plébános a kopjafa avatásán, egy nappal a plébániának nevet adó Magyarok Nagyasszonya ünnepe után. Kiemelte, hogy Megyeri Sándor története olyan érték, amelynek minden korban érdemes emléket állítani. A Szent Írás szavait idézte: „A szeretetben nincs félelem! Ugyanúgy, ahogy Megyeri Sándornak a szeretet által vezérelt cselekedetében sem volt.”
 
A nagyapja emlékének állított kopjafa történetéről Megyeri Zoltán beszélt: „Szinte napra pontosan két éve annak, hogy elkészült a Fülöp Zoltán, a Csíki Játékszín művésze által készített emlékoszlop. Azóta várja, hogy méltó helyére kerüljön, ugyanis rögös volt az út a mai napig.” Az unoka elmondta, a szabályok szerint közterületre csak szervezetek állíthatnak emléket, magánemberek nem. „Gábor atyát megkeresve ő segített a családomnak abban, hogy nagyapám kopjafája ma itt állhasson az Öreghegyi Magyarok Nagyasszonya plébánia kertjében úgy, hogy „őrző szemeit” hajdani boltján tarthatja.”
 
 
 
 
 
Az eseményen készült képek letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Simon Erika
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.