Imádságos gyertyagyújtás és felvonulás Székelyföld autonómiájáért vasárnap, a Maroshegyen

2020.10.21. 15:44
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. október 21. (szerda) 
Október 25-én, 16.30 órakor kezdődik az esemény.  
 
 
 
 
 
 
Október utolsó vasárnapja a Székely Autonómia Napja. A Székely Nemzeti Tanács felhívásának eleget téve Székesfehérvár városa is csatlakozik a székelyek önrendelkezését támogató összefogáshoz. Október 25-én, vasárnap 16.30 órakor gyertyagyújtás lesz a Maroshegyen, a Balatoni úti székelykapunál, majd a résztvevők fáklyákkal a kezükben átvonulnak a koronás körforgalomig. A nyilvános eseményre tisztelettel invitálnak minden érdeklődőt és támogatót!

A székely nép önrendelkezését támogató, imádságos, gyertyafényes eseményt a Fejér Szövetség, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Székelybál Alapítók Baráti Köre és a Válasz Független Civilek Egyesülete szervezi október 25-én, a hónap utolsó vasárnapján.

Székesfehérvár kiemelten támogatja a külhoni magyarságot, Csíkszereda a testvérvárosa a királyi városnak, ezért a fehérváriak fontosnak tartják, hogy ismét csatlakozzanak az összefogáshoz. A két település között élő a kapcsolat, fontos, hogy jelen legyünk egymás életében, segítsük egymást, és együtt gondolkodjunk közös nemzeti érdekeink és értékeink mentén – fogalmazott a beharangozó sajtótájékoztatón Deák Lajosné, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok tanácsnoka. Hozzátette, Székesfehérvárnak a királyok városaként, nemzetünk történelmi fővárosaként példát kell mutatnia, ezért fontos, hogy minél többen eljöjjenek a vasárnapi eseményre.

A Székely Nemzeti Tanácsot 2003 októberében hozták létre az erdélyi székelység érdekeinek képviselésére. Az SZNT határozatának értelmében október utolsó vasárnapja a Székely Autonómia Napja, ezen alkalomból Székelyföld-szerte őrtüzeket gyújtanak a hegytetőkön, a dombtetőkön, vagy éppen a városok, falvak központjában. Ősi szokás szerint a határvédő székelyek is így jeleztek, ha támadás fenyegette a történelmi Magyarországot – mondta Szili Csaba, Fejér megyei önkormányzati képviselő, szervező.
Hozzátette, az összefogás szándéka egyértelmű, önrendelkezést kívánnak az ezeréves, etnikailag és kulturálisan is egy tömbhöz tartozó székelységnek. Erdélyen belül egy három megyényi, jól körülhatárolt terület ez, ahol egy nem hivatalos népszavazás eredménye szerint a voksolók 98 százaléka – a helyben élő román lakosság is – támogatta az autonómiát tíz évvel ezelőtt. Kötelességünk, hogy biztosítsuk a székelyeket a támogatásunkról.

Juhász László önkormányzati képviselő, szervező, a Székelybál Alapító Baráti Kör képviselője arról szólt, különös jelentőséget ad az idei autonómia napnak az, hogy idén van Trianon 100. évfordulója, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a székelység autonómiájáért indított aláírás-gyűjtés november 7-ig még tart az Európai Unióban.
A hagyományos székesfehérvári összefogás jegyében 2020. október 25-én, vasárnap Maroshegynek azon részén lesz a rendezvény, ahol az utcák erdélyi városok neveit viselik. 16.30 órakor a Csíkszereda által 2012-ben Fehérvárnak adományozott nagy székelykapunál kezdődik a megemlékezés: gyertyákkal megformálják, „megrajzolják” Székelyföld határait, majd közös ima következik, ezután fáklyás felvonulás indul a koronás körforgalomig, ahol közös énekkel és imádsággal zárul a program.

A szervezők tisztelettel invitálnak minden érdeklődőt, akinek fontos, hogy támogassák Székelyföld autonómiáját!



Szöveg: Havasi Tímea
 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.