Az Ötvenhatosok terén emlékeztek a forradalom és szabadságharc hőseire, áldozataira

2020.10.23. 11:51
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2020. október 23. (péntek)
 
 
 


Katonai tiszteletadás mellett, csendes megemlékezés keretében hajtottak ma fejet az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Székesfehérváron, az Ötvenhatosok terén. A városi és a megyei önkormányzat vezetői, a történelmi egyházak, politikai pártok, társadalmi és civil szervezetek emlékeztek.
 
 
Az 1956-os forradalom és szabadságharc mozgalma Székesfehérváron a diákság követeléseivel, tüntetéseivel vette kezdetét. A forradalom egyik tragikus, székesfehérvári eseménye október 24-én, szerdán este hét óra körüli időpontban történt: a késő délutáni órákban többségében a város üzemeiben dolgozó fiatalok, diákok gyülekeztek a Március 15-e utcában, innen a csoport a Szabadság térre ment, majd a József Attila Gimnázium diákotthona elé vonult, ahonnan azonban nem engedték ki a tanulókat. A tüntetés részvevői ezután a statárium és a kijárási tilalom ellen tiltakoztak a megyei tanács, majd a Belügyminisztérium Fejér megyei főosztályának épülete előtt. A Sztálin út és a Vöröshadsereg út sarkán álló Szabó-palota egyúttal az Államvédelmi Hatóság székhelye is volt. Amikor a tömeg odaért, a kijárási tilalom még nem volt érvényben. A hivatalos állásfoglalás szerint ekkor "a békésen tüntető tömegben a provokátorok részéről lövések hangzottak el". A karhatalmista alakulat ezt követően riasztólövéseket adott le, majd az odaérkező szovjet páncélosok a tömegbe lőttek. A lövöldözés következtében hatan vesztették életüket. Az áldozatok – Bernáth Katalin, Csányi Éva, Gumpl József, Jóvári Imre, Kardos Pál, illetve Versegi Jenő Béla – közül valamennyien fiatalok, 19-22 évesek voltak.
 
Október 23-án, a hagyományokhoz híven, az Ötvenhatosok terén koszorúzással emlékezett meg a város a forradalom és szabadságharc hőseiről, valamint áldozatairól. Az idei nemzeti ünnep más volt mint az eddigiek: a járványhelyzetre tekintettel ezúttal katonai tiszteletadás mellett, csendesen helyezték el koszorúikat a megemlékezők a fehérvári mártírok emlékművénél.
 
Néma főhajtással tisztelegett Vargha Tamás államtitkár, országgyűlési képviselő, Törő Gábor országgyűlési képviselő, dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármester. Koszorút helyeztek el a Székesfehérváron működő katonai szervezetek és rendvédelmi szervek, valamint a történelmi egyházak képviselői: Spányi Antal megyés püspök, Bencze András evangélikus püspökhelyettes, Berze János református lelkipásztor és Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke.
 
Lerótták kegyeletüket az önkormányzati képviselők, a politikai pártok, a Tankerületi Központ és a Diáktanács képviselői.
Az emlékezés koszorúit helyezte el a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend, az Alba Regia Polgárőr Egyesület, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a POFOSZ Fejér Megyei Szervezete képviseletében Csernay Ádám és Sinka Jenő.
 
Idén a járványhelyzet miatt elmarad a hagyományos, Városház térre tervezett október 23-i utcaszínházi bemutató. Helyette 19.20 órától a Szemek című tévéjátékot vetíti majd a Fehérvár TV, amelyet Matuz János, a Fehérvári Programszervező Kft. művészeti intendánsa írt és rendezett. A filmben a felnőtt szereplők mellett a Kodolányi János Gimnázium diákjai működtek közre.
 
 
 
 
 
 
 
A megemlékezésen készült képek letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Simon Erika
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.