Csendes főhajtások a katonahősök tiszteletére Székesfehérváron

2020.10.30. 13:18
KÖZLEMÉNY - 2020. október 30. (péntek) 
Temetőkben és emlékhelyeken koszorúztak.     Galéria
 
 
 
 
 
Székesfehérváron hagyomány, hogy Halottak Napja alkalmából tiszteletadásokat szerveznek a város több pontján, a háborúkban elesett hősök előtt tisztelegve. Pénteken a katonatemetőkben és az emlékhelyeken tartottak néma koszorúzásokat.

A főhajtások a Hosszútemetőben kezdődtek, ahol Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere és Bihácsi István, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke koszorúzott. Ezt követően a Szentlélek katonatemetőben Mészáros Attila, a város alpolgármestere és Bihácsi István megyei alelnök, majd a Béke téri orosz katonatemetőben Molnár Tamás önkormányzati képviselő, dr. Kovács Zoltán, Fejér megye főjegyzője és a Munkáspárt képviselői helyezték el az emlékezés virágait. A Budai úti laktanyánál, a Lánczos Kornél Gimnázium épületénél Lehrner Zsolt alpolgármester, Bihácsi István megyei alelnök, valamint az iskola és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület képviselői koszorúztak.

A megemlékezések a Városház téri II. világháborús emlékmű megkoszorúzásával zárultak. A  csendes főhajtáson részt vett Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, a Magyar Honvédség delegációja Vokla János, az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred és a Székesfehérvári Helyőrség parancsnoka vezetésével, valamint a Munkáspárt. A koszorúzás méltó tiszteletadással, a Magyar Takarodó dallamaival zárult.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.




Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Varju Zoltán Mihály és Molnár Artúr


 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.