Székesfehérvár történelméről mesélnek a falak

2012.08.18. 18:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2012. augusztus 18. (szombat)
Elkészült a Történelmi Tabló a Városháza nagytanácstermében. Galéria
 
 
 
 
Újraéledt a Székesfehérvár történelmének főbb állomásait megörökítő történelmi tabló a Városháza nagytermében. A falfeliratokat korabeli fotókon fedezték fel és ezek alapján festették meg újra. A munkálatok anyagi hátterét a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület és a város önkormányzata biztosította. A közel egy éves munka befejeződött, az ünnepélyes átadásra szombaton került sor a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozata keretében.
 
"Egy évvel ezelőtt döntött úgy a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület, hogy a 2013-as emlékévre való felkészülés részeként történjék meg a 75 évvel ezelőtt készült feliratok újbóli felfestetése. Köszönet érte nekik, valamint köszönöm Schultz Györgynek, hogy egy régiségvásáron felfedezte az értékes régi fotókat és végigkövette a megvalósítást is. Köszönöm dr. Csurgai Horváth József levéltár-igazgatónak a szakmai segítséget és köszönöm a Lángi József vezette restaurátorcsapat munkáját is. Sokat kell még tennünk, hogy a lelkekben is felépüljön az, ami Fehérvár múltjában él. Szolgáljuk és szeressük ezt a várost azért, hogy Szent István városának méltó örökösei legyünk!"  – mondta el dr. Cser-Palkovics András polgármester az avatáson.

2013-ban emlékezik a város arra, hogy az Országgyűlés 1938. augusztus 18-án – államalapító királyunk halálának 900. évfordulójához kapcsolódóan – egy Székesfehérváron meghozott törvénnyel emelte az állami ünnepek rangjára Szent István ünnepét, tisztelegve városunk sok évszázados történelmi és közjogi szerepe előtt. 1938-ban, az ünnepi év alkalmából a közgyűlési terem pulpitussal szemközti falát Székesfehérvár jelentős történelmi eseményeinek leírásával díszítették – ahogy erről a „Székesfehérvár ünnepi éve - 1938” című könyv és több korabeli fénykép is tanúskodik. A szöveg a koronázóváros történelmét követi végig 900-tól - amikor Árpád fejedelem családjával megszállt Székesfehérvár területén - egészen 1919-ig - amikor Horthy fővezér bevezette a városba a magyar nemzeti hadsereget. A felirat időrendi sorrendben mintegy 60 évszámot és eseményt tartalmaz.

Az Emlékévre való felkészülés jegyében merült fel a falfeliratok újrafestésének ötlete. A korabeli dokumentáció alapján az önkormányzat falkutatást végeztetett, de sajnos az eredeti feliratok már megsemmisültek. Restaurálni tehát nem lehet a történelmi tablót.  A mintegy 3600 betű és írásjel megfestése nem volt egyszerű feladat, mert olyan egyedi betűtípust használtak 1938-ban, amit a restaurátoroknak a fotók alapján kellet újra megszerkeszteniük. A munkálatok költségeit a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület vállalta. A tagok a kezdetek óta összegyűjtött tagdíjakat, azaz összesen 1.750.000 forintot ajánlottak fel. Az ezen túl felmerült kiadások fedezetét pedig a város önkormányzata biztosította.

A példás összefogás eredményeként a 2012-es Székesfehérvári Királyi Napok ünnepségsorozata keretében felavatták a történelmi falfeliratokat, melyeket az avatás esetéjén a nagyközönség is megtekinthet. Szeptemberben a Kulturális Örökség napjai keretében is megnyitják a Városháza nagytermét a látogatók előtt.

Az ünnepélyes avatásra érkezők közösen megnézték a „Fehéredő múlt – kereszttől a félholdig” című filmet is, amely szintén Székesfehérvár történelmének egy fontos időszakát dolgozza fel.

Az avatáson készült fotók letölthetők a Galériából.


                                                                 - Vége -


 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.