Év végére elkészül Székesfehérvár klímastratégiája

2021.04.22. 20:08
KÖZLEMÉNY - 2021. április 22. (csütörtök) 
Mérföldköveket határoz meg és évtizedre feladatokat ad.  Galéria
 
 
 
 
 
Online konferenciával vette kezdetét a Klímastratégia létrehozása és szemléletformálás Székesfehérváron című projekt a megyeszékhelyen. A Sóstó Látogatóközpontból közvetített nyitóeseményen tárgyaltak a fenntarthatóságról, a környezetvédelemről, a stratégia felépítéséről, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, illetve értékeltek egy, a témához kapcsolódó lakossági kérdőívet. A tervek szerint év végére elkészül az évtizedeket meghatározó klímastratégia, melynek célja, hogy a város hatékonyan alkalmazkodjon az elkerülhetetlen változásokhoz. A konferenciát dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg.

A klímaváltozás a legnagyobb környezeti kockázatok egyike, ami nemcsak a gazdaságot, hanem közvetlenül a lakosság életmódját és életfeltételeit is érinti. A klímaváltozás mérséklése csak globális összefogással érhető el, azonban a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés minél alacsonyabb területi szinteken, lokálisan lehetséges.

Felismerve ennek fontosságát, Székesfehérvár városa saját klímastratégia kidolgozását tűzte ki célul, hogy alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz, tegyen még több megelőző lépést, hatékonyan csökkentese az üvegházhatású gázok kibocsátását, védje és fejlessze a város természeti, környezeti értékeit, a tudásmegosztás érdekében bevonja a helyi lakosságot, és a klímatudatosságot erősítő szemléletformálási programsorozatot rendezzen. A célok megvalósítása a Klímastratégia létrehozása és szemléletformálás Székesfehérváron című projekten alapszik, melyet egy online konferenciával nyitottak meg csütörtökön délután a Sóstó Látogatóközpontban. Nem véletlen, hogy a mai napra időzítették az eseményt, hiszen ma van a Föld napja, mellyel világszerte felhívják a figyelmet  bolygónk természeti környezetének megóvására.

A konferenciát dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg. Hangsúlyozta, azért választották a konferencia helyszínéül a Sóstót, mert a terület ékes példája a természetvédelemnek, mindenki szereti és büszke a megmentésére, melyen nagyon sokan dolgoztak.
Arról is szólt: a klímavédelem terén fontos eredmény volt, hogy Magyarország 23 megyei jogú városa egységesen, összefogásban csatlakozott az Under 2 nemzetközi klímavédelmi együttműködéshez. „Ezeket a városokat különböző politikai szereplők vezetik és irányítják, de ebben a kérdésben mégis megvolt az összefogás képessége. Az a közös elhatározás vezetett bennünket, hogy a 23 város egységesen tudjon a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozni, és együtt vállaltuk azokat a kötelezettségeket, melyek teljesítése egyrészt már elkezdődött. Másrészt pont a stratégia tér ki a vállalásokra, ezzel mérföldköveket határoz meg és feladatokat ró ránk.”
A polgármester fontos eredménynek nevezte a Palotavárosi tavak és a Csónakázó-tó környezetének rehabilitációját, az erdőtelepítéseket, az elektromos autóbuszok használatát, a Fűtőerőmű külvárosba költöztetését és az Alsóvárosi rét zöldterületté nyilvánítását egy esetleges ipari hasznosítás helyett. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a város előtt álló feladatokat közös ügyként, társadalmi összefogással lehet csak megoldani.

A konferencia első előadást Magyar László, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület szakértője tartotta a klímastratégia felépítéséről. Elmondta, hogy a klímaváltozás a XXI. század legnagyobb kihívása, amely minden emberre és minden társadalmi rétegre hatást gyakorol. A hatások már érzékelhetőek, és a jövőben még inkább súlyosbodni fognak, így a megelőzés és az alkalmazkodás elkerülhetetlen. A stratégia felépítésénél fontos, hogy évtizedekre előre gondolkodjunk az energiafogyasztás csökkentése, a zöldenergia használata, a rugalmasság és a problémák tudatosítása terén. Székesfehérváron már év elején elkezdődtek az önkormányzati-szakértői egyeztetések, jelenleg a helyzetelemzés folyamata zajlik, júliusra meglesz a stratégia egyeztetési változata, majd szakértői, szervezeti véleményezéseket tartanak, és a javaslatok beépítését követően várhatóan 2021 decemberére véglegesítik a klímastratégiát.

Ugyancsak Magyar László beszélt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, a fehérvári helyzetképről és a jövőbeli célokról. Elmondta, hogy a 2010-es években nem sikerült csökkenteni az energiafogyasztást, így az ehhez kötődő kibocsátást sem. Székesfehérváron nagyon kiemelkedő az energiafogyasztás, ami négy fő szegmensnek, az iparnak, a szolgáltató szektornak, a közlekedésnek és a lakossági épületeknek köszönhető. Érdekes, hogy a 100 ezer lakosú Székesfehérváron az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás kétszer akkora (8 tonna CO2/fő/év), mint a 160 ezer lakosú Szegeden (4 tonna CO2/fő/év). A javasolt intézkedések között szerepel a tömegközlekedés és a közvilágítás korszerűsítése, a városi zöldfelületek fejlesztése, a megújuló energia hasznosítása és a naperőművek telepítése.

Pej Zsófia, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület munkatársa az alkalmazkodásról tartott előadást. Hangsúlyozta: fontos, hogy a város rugalmasan, felkészülten, megelőzéssel, a károk mérséklésével alkalmazkodjon a változásokhoz, így csökkentse a saját sérülékenységét.

A klímastratégiához kapcsolódó lakossági kérdőív kiértékeléséről szintén Magyar László beszélt. Elhangzott, hogy a kérdőívet április 16-ig 582 lakos töltötte ki, a legaktívabb a 18-30 éves korosztály volt. Arra a kérdésre, hogy a 1-10 közötti skálán ki mennyire tartja magát környezettudatosnak, 7,6 százalékos átlag született. A válaszadók 88 százaléka mondta, hogy érzékeli a klímaváltozást, leginkább a csapadékhiányban, a hőhullámokban, az özönvízszerű esőzésekben, a lakások túlzott felmelegedésében, az útkárokban, a kánikulás rosszullétekben, az aszályban és az új élősködők megjelenésében érzik a hatásokat. A megkérdezettek főként az aszályos időszakok elnyúlásától, az extrém hőségtől, az élelmiszerek drágulásától, az új betegségek megjelenésétől és az ivóvízhiánytól tartanak, ezekkel kapcsolatban vannak a legerősebb aggodalmak. Az Önkormányzattól a házhoz jövő szelektív hulladékgyűjtés további fejlesztését, a megújuló energia-beruházások támogatását, a kerékpáros-közlekedés fejlesztését és a közösségi közlekedés támogatását várják a legtöbben.

Az online konferencia visszanézhető a város YouTube csatornáján.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

–   Vége –



Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Molnár Artúr
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2021 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.