Székesfehérváron is egyre több helyen hoznak létre a beporzást segítő élőlények fennmaradásáért méhlegelőket: ezek a természetes és termesztett növények együtt segítik nemcsak a méhek, hanem számos más rovar életterének a bővítését. A természetközeli gyepeken nem végeznek rendszeres nagyüzemi intenzív kaszálást, hogy a kis mezők életközösségeit védjék; a füvet hagyják kicsit magasabbra nőni, így nyár közepére virágos rétek alakulhatnak ki.

„Nálunk újfajta, Nyugat-Európában már elterjedt megoldás a méhlegelő. A beporzó rovaroknak és ezáltal a természetvédelemnek is fontos eszköze, másrészt megfelel a fenntarthatóság és az üzemeltetés szempontjainak is.” – mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester a Tóvárosi sétány melletti füves területen, ahol frissen kihelyezett táblák tájékoztatják a lakosokat, milyen céllal hoznak létre ilyen területeket a városban. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! – zárta gondolatait a polgármester a szlogennel, a klímavédelemhez kapcsolódó helyi kezdeményezés kapcsán.

Természetes réteket fennhagyni fontos, visszaadni kicsit a természetnek az életterét – ezért is van a városban több mint három hektárra bővített ilyen terület, mondta el Csete Gábor, a Városgondnokság környezetvédelmi szakmai vezetője. A természetnek olyan fennhagyott életterei a méhlegelők, amelyek kompenzálhatják a klímaváltozás és a vegyszerek alkalmazása miatt megfogyatkozott beporzó rovarok eltűnését: a négyezer zöldségfajta és a kétszázötven kultúrnövény beporzása ugyanis nagyrészt ezektől a rovaroktól függ. Elmondta, hogy a méhlegelők létrehozása folyamatos kísérletezés és megfigyelés a szakemberek számára is, tehát nincsenek magukra hagyva, például az allergénekkel, parlagfűvel fertőzött területeket vizsgálják és kezelik. A belterületi gyepek általában nem fertőzöttek kullanccsal, a közhiedelemmel ellentétben a szúnyogoknak pedig nem ez az elsődleges fészkelőterülete, tette hozzá.

Bozai István városgondnok kiemelte: egyértelműen nem gazdasági oka van a technológiai váltásnak, hanem ökológiai, természetvédelmi célból folytatják. A területet egy évben kétszer fogják kaszálni. A méhlegelők a Városgondnokság által fenntartott területeknek csupán néhány százalékát teszik ki, és a projekt fontos kísérlet arra, milyen hatása lesz a méhlegelőknek a környezetünkre, az életünkre, fogalmazott.

Mészáros Attila önkormányzati képviselő köszönetet mondott, hogy a Tóvárosban is megvalósul egy ilyen program, közel a lakóövezethez. A képviselő kéri a tóvárosiakat, hogy vegyék figyelembe a méhlegelő tábláit, és ez alapján szemléljék, használják lakókörnyezetüket. Majd elmondta, hogy a néhány éve felújított, kedvelt környezetben ismét felújítás kezdődött: a sétány teljes murvaborítását újítják fel 3,5 millió forint értékben. A beruházás munkálatai néhány napon belül befejeződnek, és a családok birtokba vehetik a megújult, gyönyörű környezetben lévő sétányt, a méhlegelő rét szomszédságában.

A városban még a Sóstó mellett a Palotavárosi tavaknál, a Családok ligeténél és a Beszédes József térnél is találhatunk sokszínű, természetes gyepterületeket.


A helyszínen készült fotók letölthetőek a Galériából!




                               

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon ERika