A színházak pandémia alatti helyzetéről, a járvány okozta gondokról és azok megoldásáról, valamint az újranyitás lehetőségeiről és az elmúlt egy év pozitív hatásairól is szó volt a Magyar Színházi Társaság Jó kérdés konferenciájának első előadásnapján. A rendhagyó módon, online zajló eseményen különböző témák kapcsán járták körül az elmúlt színházi évadot. A hétfői programot záró kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is, aki arról beszélt, milyen szerepet töltenek be az önkormányzatok a színházak fenntartásában, illetve a kultúra szerepét hangsúlyozta az újraindítás kapcsán.
Rendhagyó módon zárul a Magyar Színházi Társaság Jó kérdés beszélgetéssorozatának negyedik évada. A kétnapos, online eseményen összegzik az elmúlt év tapasztalatait. A meghívott vendégek - kultúrpolitikusok, önkormányzati vezetők és színházi szakemberek - elemzik a színházi élet újraindításának kihívásait is. A konferencia Az állami segítségnyújtás a pandémia alatt és az újranyitásban témakörrel indult. Erős Balázs, a MU Színház egyesületi elnöke, művészeti vezetője, Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója, Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója és Tana-Kovács Ágnes, a Szkéné Színház művészeti vezetője az elmúlt egy év, a rendhagyó évad kihívásairól, veszteségeiről és pozitív hatásairól is beszéltek. A hallgatók betekintést kaphattak, milyen problémákkal küzdenek a minősítéssel nem rendelkező színházak, amelyek pályázat útján juthatnak csak támogatáshoz, hogyan találtak új utat a közönség felé, és milyen lehetőségek állnak előttük az újranyitás kapcsán. Elhangzott az is, az állami és önkormányzati támogatással működő kőszínházak szoros és szigorú költségvetéssel, a közönséggel való folyamatos kapcsolattartással és folytonos újratervezéssel szervezték életüket.
A konferencia második blokkjában szó volt a járványhelyzetre született új formai, műfaji válaszokról és a fiatal alkotók jövőbeli lehetőségeiről. Mint elhangzott, az alkotók arra törekedtek, hogy olyan színházi előadásokat készítsenek, amelyek az itt és most-ra, illetve a színházi élményre adtak választ. Így született meg a karanténdráma-író verseny ötlete, több különleges, távolságtartó rendezés, és a járvány miatt kialakult új helyzet hívta életre az Első Magyar Karantén-Színházat is.
A hétfői beszélgetésen jelen volt Székesfehérvár polgármestere is. Dr. Cser-Palkovics András polgármestert dr. Fülöp Péterrel, az EMMI művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkárával, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatójával és Szücsné Posztovics Ilonával, Tatabánya polgármesterével közösen az önkormányzatok színházfenntartó szerepéről kérdezte a műsorvezető, Seres Gerda.
Az előadóművészeti törvény módosításáról, a közös állami és önkormányzati fenntartásban működő színházak helyzetéről szólva dr. Fülöp Péter elmondta, az állam partnerséget vállalt a színházak működtetésében, és jelentős adóforintokkal járul hozzá az előadóművészet támogatásához, hiszen fontosak azok a művészeti értékek, amelyeket a hazai színházi szféra jelent. A pandémia alatt megerősödött a társadalmi szerepvállalás, a helyi közösségek építésének szerepe. A helyettes államtitkár szólt azokról a támogatásokról, amelyekkel a járvány idején nehéz helyzetbe került előadói-művészeti szakmát segítették. A színház szerepét a járványidőszakban kiemelten fontosnak nevezte, és mint a Csiky Gergely Színház igazgatója elmondta: ebben a hónapban hét alkalommal hirdettek előadást, amelyeket a szabályoknak megfelelően fél házzal játszottak Kaposváron. Június elsejével megkezdik a bérletes előadások pótlását, hiszen közel hetven előadásról van szó.
Székesfehérvár polgármestere szólt arról, hogy az állammal öt évre kötött szerződés egy közös felelősségvállalás, amely egyben az eddigi legmagasabb színháztámogatási összeget is jelenti: több mint 480 millió forint az, amit a város kap. Mint mondta, a Vörösmarty Színház nemcsak a város, hanem a régió kiemelkedő kulturális intézménye, szakmai műhelye. Nagyon nehéz év áll most a színház és az ott foglalkoztattak háta mögött. Ezért is fontos eredmény, hogy állami segítséggel kétszer is jelentős béremelést kapott a szakma, illetve az állammal közös fenntartásban nőtt az állami támogatás, valamint a város is ugyanannyi saját forrást biztosít. Ez hosszú távon is a fenntarthatóság felé visz, hiszen stabil működést, szakmai munkát, és egy hozzá kapcsolódó folyamatos fejlesztési lehetőséget is megad a színháznak. Az elmúlt év pozitív hozadéka a közösség erősítése: az önkéntes munka, a Művészkaraván. Dr. Cser-Palkovics András köszönetet mondott a nézőknek a megelőlegezett bizalomért, amelyet a bérletvásárlások során tanúsítottak. „Bízunk benne, hogy a járványhelyzeten túlleszünk, várjuk a színház újraindulását, a remek előadásokat.”
Tatabányán három évre szól a szerződés a színház támogatásáról az önkormányzat és az állam között, mondta Szücsné Posztovics Ilona. Tatabánya polgármestere fontosnak nevezte a bérfejlesztést és a munkaerő megtartását. Külön megemlítette, hogy a közművelődésben dolgozók részesei voltak a járvány idején az összefogásnak: közel 2000 adag ételt szállítottak ki naponta, segítették az egészségügyi dolgozók adminisztrációs munkáját az oltások szervezésénél, és szívesen csatlakoztak a színház épülete melletti park fenntartási munkálataihoz.
A Jó kérdés konferencia kedden folytatódik. Az érdeklődők online követhetik az előadásokat.
A konferencia első napján készült fotók letölthetőek a Galériából.
