4. Székesfehérvári Művésztelep

2021.05.28. 19:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. május 28. (péntek)
Tárlat nyílt a Palikán Galériában. Galéria 
 
 
 
 
Székesfehérvári művészek és művészetkedvelők találkoztak ma este a Pelikán Galériánál: megnyílt a 4. Székesfehérvári Művésztelep tárlata. A tavaly nyári műhelyben az alkotók két különleges technológia, a cianotípia és a szitanyomás technikájával kísérleteztek. A csoportos tárlatban Büki Zsuzsanna, Deák Balázs, Mosberger Róbert, Revák Katalin, Szegedi Csaba és Végvári Beatrix munkáit lehet megnézni június 25-ig.


Tavaly augusztusban A Szabadművelődés Házában, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium szerigráfiai műhelyében rendezték meg a 4. Székesfehérvári Művésztelepet. A fehérvári alkotótábor munkájában hatan vettek részt: Büki Zsuzsanna festő- és grafikusművész, Deák Balázs fotós, filmes, Mosberger Róbert fotográfus, képzőművész, Revák Katalin kerámiatervező művész, Szegedi Csaba festőművész és Végvári Beatrix grafikusművész. A művésztelep Mosberger Róbert több évtizedes gyakorlati tapasztalatára épült, aki a Móri Művészeti Szabadiskola műhelyében sajátította el a mesterséget.

A Pelikán Galéria tárlatának megnyitójára összegyűlt fehérári művészeket és a művészetkedvelő közönséget dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. Örömét fejezte ki az újbóli találkozás okán, és hogy egy napon két nagyszerű kiállítás nyitóeseményére is sor kerülhetett: a Csók Képtárban határon túli művészek, a Galériában pedig a helyi alkotók színvonalas munkáiból állítottak ki. A polgármester az Akóts-malom épületébe tervezett műterem, alkotóműhely, művésztelep működtetésére alkalmas infrastruktúra kialakításáról azt mondta, hogy ugyan a pandémia megállította a tervek megvalósítását, de a felújítás nem marad el: amint rendelkezésre állnak a pénzügyi források, elkezdik a munkálatokat. A kezdeményezéssel a város alkotóinak köszönhetően élet költözik majd a Malomba, és egyfajta kulturális központ alakulhat ki a helyszínen. Dr. Cser-Palkovics András invitálta a közönséget, nézzék meg az új tárlatot, a művészet segítségével részesüljenek újra fontos találkozásokban, és éljék meg a régóta hiányzó emberi kapcsolatokat.

A tárlat kurátora, a művésztelep szervezője, Szűcs Erzsébet művészettörténész a helyi-környékbeli művésztelepek történetéről mesélt a megnyitón: negyven éve szervezett először művésztábort Móron. Ekkor alakult ki az elhivatottság – közös célért, az együtt alkotás szellemiségében szervezni művésztelepet. Az egyéni életművek mellett ugyanis elengedhetetlenek a művésztelepek alkotóközösségeinek a munkái – gondolhatunk akár a Nagybányai Művésztelepre – a kulturális, művészeti áramlatok fejlődésében. A telepek nemcsak az alkotóközösséget, de a várost, annak szövetét, hálózatait is meghatározzák, mondta, utalva az Agárdi Művésztelepre, a Móri Szabadiskolára és a Székesfehérvári Művésztelepre. Az alkotóközösség fehérvári arculatát jellemzik a fantasztikus printek, a digitális nyomatok, a filmművészet. A kiállítást akár múzeumi gyűjteményi kiállításnak is nevezhetjük, mondta, hiszen két vendégművet leszámítva az alkotások a múzeuméi, az intézmény is őrzi ennek a generációnak, ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét, emlékét.  

Ahogy a kiállítás prospektusában olvasható, a szitanyomás tradicionális technikáját fejleszti tovább a jelenleg használt technológia: a fényérzékeny anyaggal bevont műanyagból készült szitaszövetre síkfilmet helyeznek, erős lámpával megvilágítva exponálják a szitára felvitt anyagra a mintát, majd az „előhívást” követően vízzel kimossák a szitát, így megjelenik a rajzolat, és a kívánt területeken szabaddá válik a festék útja. A nyomtatás művelete ma is változatlan, csak a felhasznált anyagok korszerűsödtek. A 4. Székesfehérvári Művésztelep sajátossága volt, hogy a szerigráfiát, szitanyomást a művészek egy másik technikai eljárással is ötvözhették. Ez a technika nem a grafika, hanem a fotográfia történetéből ismert cianotípia – áll a kurátor ismertetőjében.

A tárlat egy mozgalmat is indít: Deák Balázs egyik alkotásához kapcsolódóan a nagyközönséget szalagos magnókazetták előkeresésére buzdítják, hogy a fotós következő munkáihoz összeszedjék a „nyersanyagot”. 

A kiállítást június 25-ig, keddtől péntekig 10-től 18 óráig lehet megnézni az érvényes járványügyi szabályok betartásával – maszkban, illetve egyszerre csak öt látogató tartózkodhat a galériában. A belépés díjtalan, mindenkit szeretettel várnak.


A megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából!





                                                     

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2021 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.