Kabáczy Szilárd életrajza:
Kabáczy Szilárd 1930-ban Vásárosnaményben született. A középiskolát a beregszászi gimnáziumban kezdte el 1940-ben. A második világháborút követően – jó rajzkészségének köszönhetően – a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban folytatta tanulmányait és 1945-ben a festő szakon érettségizett. A főiskolára származása miatt nem vették fel. Dekoratőrként dolgozott 1961-ig, amikor a Fejér Megyei Hírlaphoz került fotóriporternek. Itt tanulta ki a szakmát, fényképész mestervizsgát tett. Elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége iskolájának fotóriporteri szakát. Az 1960-as évek elejétől részt vett a székesfehérvári Pintér Károly Fotóklub munkájában, ahol az elnöki tisztséget is ellátta. 1982 óta tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének, 1989-től a Művészeti Alap Fotó- és Képzőművészeti Csoportjának, illetve a Fotóriporteri Kamarának. 1996-ig, nyugdíjba vonulásáig, a Fejér Megyei Hírlap állandó munkatársa, közben a Magyar Távirati Iroda külső tudósítója is volt. Rendszeresen vett részt országos és nemzetközi fotókiállításokon. Nyugdíjas korában visszatért régi szenvedélyéhez, a festészethez. A fotóművész 74 éves korában, 2004. május 10-én hunyt el Székesfehérváron.
A kiállításról:
„Az esemény jön és elsuhan, s az emléknek száz ideje van” – ez a Weöres Sándor idézet a mottója a Kabáczy Szilárd tiszteletére rendezett, Fehérvár Retro című emlékkiállításnak. A tárlatot az alkotó születésének 90. évfordulójára készítették elő, azonban a pandémia miatt a megnyitót elhalasztották. Az újranyitást kihasználva az első időszaki kiállítások között szerepelteti a Kabáczy életműből összeállított válogatást a Múzeum.
A tárlatot szekciókra bontották: láthatjuk többek között az üzemi élet képeit a hajdani legendás gyárakban, a város mindennapjaiban megörökített pillanatokat és a nagy lakótelepi építkezéseken elkapott, kivételes mozzanatokat. A várostörténeti szekciók kiegészülnek a gyermekkorról, az ifjúkorról, az időskorról készült, művészi jellegű, különleges alkotásokkal.
A tárlatot Nagy Zoltán Péter, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője nyitotta meg, aki magánemberként és kollégaként is tisztelettel, szeretettel emlékezik Kabáczy Szilárdra. Mint mondta, az alkotónak voltak ragaszkodásai ahhoz a rendszerhez, amiben élt, ám rendszer ide vagy oda, ő mégis látott, meglátta a pillanatot. Az ő képeit meg lehet ismerni, hiszen Kabáczy a fény és az árnyék mestere volt egész életében.
Székesfehérvár Önkormányzatát Lehrner Zsolt alpolgármester képviselte, felidézte a művész életének fontos mozzanatait, állomásait, majd hozzátette: a régi Székesfehérvárból számos utcakép, házsor eltűnt már, helyet adva a ’70-es évek akkoriban modernnek mondott városfejlesztési elképzelésének, vagy éppen a puszta, sivár lakótelepi miliő azóta bokrokkal, fákkal zöldellő kellemesnek mondható lakóövezet lett. Reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi generáció minél több tagja ismerkedjen meg a város ’60-as ’70-es évekbeli retro hangulatával, illetve köszönetét fejezte ki a Múzeum vezetésének és kollégáinak azért, hogy az Összetartozunk című kiállítás megnyitása után két héttel ismét egy értékes és érdekes tárlattal rukkoltak elő.
„A holtak élete az élők emlékezete. Ez kiváltképp igaz az olyan személyekre, mint Kabáczy Szilárd, aki Fehérvár, sőt Fejér megye lakosai számára is közismert ember volt!” – fogalmazott a megnyitón dr. Agócs Nándor, a Szent István Király Múzeum tudományos titkára. Arról beszélt, hogy a művész alapvetően annak a korszaknak a szemtanúja és megörökítője volt, amelyben a város jelentősen átalakult, rohamosan fejlődött. Erre az időszakra teljesen eltűntek a háború utolsó hegei és romos épületei, helyükön panelrengetegek épültek. Ez a rohamléptékű változás tetten érhető a képeken is, amelyek nem puszta kordokumentumok, de megörökítik a soha vissza nem térő pillanatot. Éppen ennek köszönhetően azok is betekintést nyerhetnek ebbe korszakba, akik nem élték át.
A megnyitót követően Miszlai Zsolt kurátor, a Szent István Király Múzeum történész-főmuzeológusa vezetett bemutatót a résztvevőknek.
A Fehérvár Retro kiállítás 2021. október 15-ig látogatható az Országzászló téri múzeumépületben.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
– Vége –
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr
