Minden, ami foci – Az MTI Nemzeti Fotótár a MOL Aréna Sóstóban is futballtörténeti bemutatót nyitott

2021.06.16. 15:52
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. június 16. (szerda)
 
 
 
A mai naptól ingyenesen látogatható az MTI Nemzeti Fotótár labdarúgástörténeti installációja, amely a magyar labdarúgás emlékezetes pillanatait dolgozza fel a legendás Aranycsapattól napjainkig a MOL Aréna Sóstó belső kerengőjén. A szabadtéri bemutatót a fehérvári EB-terasz mellett Mészáros Attila alpolgármester, Répászky Lipót, az MTVA Archívum vezetője és Fürst-Borsos Ádám, az MTVA Sajtó és Marketing Irodájának vezetője nyitották meg. Az 52 képet felvonultató tablósorozat Székesfehérvár mellett még hat nagyvárosban: Esztergomban, Győrben, Zalaegerszegen, Kaposváron, Debrecenben és Budapesten látható a labdarúgó Eb ideje alatt.
 
A képek bepillantást adnak a válogatott és klubcsapataink felejthetetlen pillanataiba: világbajnoki és Európa-bajnoki szereplések, olimpiai győzelmek, Albert Flórián aranylabdája, ikonikus pillanatok és játékosok, akik karrierjük során a világ legjobbjai közé tartoztak. Így például Puskás Ferenc, Mészöly Kálmán, Albert Flórián, Törőcsik András, Nyilasi Tibor és a válogatottsági rekorder, Király Gábor is helyet kap a közmédia válogatásában.
 
Répászky Lipót, a bemutató képeit biztosító MTVA Archívum vezetője elmondta, hogy az MTI Nemzeti Fotótár Közép-Európa egyik legnagyobb sajtófotó archívuma, amely egyrészt korábban az MTI és jogelődjei által készített és gyűjtött mintegy 13 millió fotónegatívval, a gyűjteményhez tartozó képszövegekkel és riportkönyvekkel rendelkezik, másrészt az ezredfordulótól digitálisan rögzített több százezer felvételt őriz, gondoz, szolgáltat. „A Fotóarchívumot 1993-ban védett muzeális gyűjteménnyé nyilvánították, ami őrzi, feldolgozza és digitalizálja a korábbi állományt, illetve hozzáférést biztosít a 2001 után digitálisan készült fotókhoz. A gyűjteménynek része a Magyar Televízió (MTV) egykori Fotóarchívuma is, mintegy egymillió fotónegatívval. Örömünkre szolgál, hogy ebből a gazdag gyűjteményből összeállhatott az Európa-bajnokságra A magyar labdarúgás története válogatásgyűjtemény.” – mondta Répászky Lipót, aki azt reméli, a rendhagyó bemutatóban minden korosztály megtalálja a maga hőseit és felejthetetlen mérkőzéseit: a székesfehérváriak előtt tisztelegve több helyi jelentőségű momentumot bemutatnak, például a ’85-ös UEFA-kupa döntőn készült képeken keresztül.
 
Mészáros Attila a város nevében köszönetét fejezte ki a közmédia felé azért, hogy a kiállítást a városban is elérhetővé tették: „Arra buzdítom a labdarúgás szerelmeseit, hogy az Eb ideje alatt látogassanak ki a MOL Aréna Sóstó szurkolói teraszára, és nézzék meg a belső kerengőn felállított tablókat.” Az alpolgármester hozzátette, hogy az installációk július 11-ig, azaz az Európa-bajnokság végéig minden nap reggel 8 órától és az aznapi utolsó mérkőzés végéig tekinthetők meg.
 
„A közmédia számára fontos, hogy minden olyan esemény és érték mellé odaálljon, ahol a magyar szimbólumok jól megjeleníthetőek. A tablókat olyan városokban állítottuk ki, ahol a sportnak nagy hagyománya van, így esett a választás Budapest, Debrecen, Esztergom, Győr, Kaposvár, Zalaegerszeg mellett Székesfehérvárra is.” – emelte ki Fürst-Borsos Ádám, az MTVA Sajtó és Marketing Irodájának vezetője.
 
A magyar labdarúgás történetét bemutató tablók az Európa-bajnokság végéig ingyenesen látogathatóak, emellett valamennyi kép és felejthetetlen pillanat felvétele megtekinthető online is, a www.nemzetifototar.hu oldalon.
 
 
 
 
A helyszínen készültképek letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: MTVA és Torma Kinga Regina (ÖKK)
Fotó: Molnár Artúr
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.