A történelmi múlt fontos kapaszkodói a nemzeti emlékhelyek

2021.06.20. 13:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. június 20. (vasárnap) 
 
 
 
 
 
 
 

Idén hatodik alkalommal rendezte meg a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az emlékhelyek napja országos programsorozatot. Székesfehérváron, az idei Emlékhelyek Napja nyitóhelyszínén mutatták be a Magyar Nemzeti Bank emlékhelyek-érmesorozat legújabb darabját, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot ábrázoló emlékérmét. Ezt követően indult a „Vigyázat, építési terület!” című történelmi kalandjáték, amelyből minden kiderül Mátyás király nagyberuházásáról, a Koronázó Bazilika átalakításáról. Emellett élőszereplős sakkszínházi előadás és koncert is várta a látogatókat. A nap este fáklyás tárlatvezetéssel zárul.


Ünnepélyes keretek között Székesfehérváron rendezték meg az Emlékhelyek Napja idei programjának országos nyitó sajtótájékoztatóját. Dr. Cser-Palkovics András polgármester külön köszöntötte azokat a fiatalokat, akik az 1278-as morvamezei csatát játszották újra a Nemzeti Emlékhelyen egy száz négyzetméteres sakktáblán.a  Mint mondta, sajnos a pandémia miatt tavaly nem lehetett megtartani a programot, de most itt vagyunk újra Székesfehérváron. „Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy a nemzet sorsát meghatározó történelmi helyeket össze lehetett kötni a Nemzeti Emlékhely programmal. Rendkívül megtisztelő számunkra, hogy az Év Nemzeti Emlékhelye díjat tavaly Székesfehérvár Nemzeti Emlékhelye kapta, amit a Múzeumok Éjszakáján meg is lehet nézni a Városházán. Nem szabad elfelejteni, hogy közös feladatunk és felelősségünk méltóvá tenni a helyszínt az itt történt eseményekhez. Az Árpád-ház Programon keresztül erre tettünk hitet, melynek különböző elemei megvalósulás alatt vannak: felújítás alatt van a Szent István Király Múzeum Fő utcai épülete, és épül az a kőtár és látogatóközpont, ahol be lehet mutatni a Nagyboldogasszony bazilika megmaradt darabjait. Ez mind-mind csak a kezdete annak, hogy egy olyan helyet alakítsunk ki, amely méltó ahhoz a történelmi múlthoz, ami a városhoz és az egykori királyi bazilikához is kapcsolódik.” Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy egy nagyon fontos év előtt állunk, az Aranybulla kibocsátásának nyolcszázadik évfordulója előtt, amelynek tiszteletére a Nemzeti Bank is egy különleges érmével készül. 

A NÖRI hat évvel ezelőtt azért indította útjára ezt a kezdeményezést, hogy ismertebbé váljanak nemzeti emlékhelyeink. Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: „Meggyőződésünk, hogy múltunk alapos megismerése nélkül nem építhetünk erős nemzettudatú Magyarországot. Nemzeti és történelmi emlékhelyeink, történelmi temetőink és a közel 6000 sírból álló nemzeti sírkert megkerülhetetlen helyszínei történelmünknek. Megismertetésüket nem lehet elég korán elkezdeni. Ezért is kezdtük el idén tavasszal a Nemzeti Emlékezet Pedagógiai programok kidolgozását célunk, hogy az érettségiig minden középiskolás diák eljuthasson és el is jusson olyan emblematikus történelmi helyszínekre, ahol a tudatos pedagógiai munka által átadott élményekkel szilárd alapokat szerezhetnek nemzeti büszkeségük, a magyarságtudat erősítéséhez. Gazdag történelmi helyszíneink bemutatásával van miért és van kikért dolgozni közösen. A jövő generációi csak általunk ismehetik meg a történelmi múlt fontos kapaszkodóit.”- tette hozzá a főigazgató.

Az Emlékhelyek napján, Székesfehérváron „Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nemzeti Emlékhely” megnevezéssel 2000 Ft névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat nyolcadik eleme. Az Emlékpark alapításának 50. évfordulója alkalmából megjelenő emlékérmét Szabó Virág szobrászművész tervezte, ismertette Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója. Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezetője az érem átvétele után arról szólt, hogy Emese álma, ha szimbolikusan is, de megvalósult, hiszen Ópusztaszer az első országgyűlés helyszíne, amikor a törzsi állam alapjait fektették le az akkori kor vezérei, akik olyan döntést hozta, amelynek következtében most itt állhatunk, magyarul beszélhetünk és egy csodálatos országban élhetünk. Ugyanakkor a keresztény állam megszervezése, ezen a helyen, Fehérváron történt meg, mely biztosította az elmúlt ezer év államiságát.

A sajtótájékoztatót követően felharsant a harci kürt, és megkezdődött A három király csatája élőszereplős sakkszínházi előadás. A Nemzeti Emlékhelyen az I. István Szakgimnázium 35 diákja 100 négyzetméteres sakktáblán mutatta be élő sakkjátszma formájában a középkori Magyarország egyik kiemelkedő csatáját, az 1278. augusztus 26-án lezajlott morvamezei csatát, ahol a magyar és kun segédcsapatok döntő szerepet játszottak abban a győzelemben, amely Európa legbefolyásosabb családjai közé repítette az addig jószerével ismeretlen, kis osztrák főúri házat, a Habsburg-házat.

A Nemzeti Emlékhelyen a "Vigyázat, építési terület!" történelmi kalandjátékban Haraszti Zsigmond múzeumpedagógus vezetésével első kézből értesülhettek a résztvevők Mátyás király nagyberuházásáról, a Koronázó Bazilika átalakításáról. Az időutazáson megismerkedhetnek az utolsó templomátalakítással, és betekinthetnek a középkori mindennapokba. Nyomozós játék is várta a látogatókat. A nagy hőség ellenére is voltak vállalkozó szelleműek, akik papírt, tollat és térképet kézbe kapva álltak neki a nyomozásnak, hogy kiderítsék annak a régésznek a nevét, akinek a vezetésével feltárták 1848-ban III. Béla király és első felesége sírját. A program este, a 19 órakor induló rendhagyó tárlatvezetéssel ér véget

A nap során készült fotók letölthetőek a Galériából. 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.