Közelebb Istenhez a mindennapokban – köszöntötték az MMA szabadtéri kiállítását a Városház téren

2021.06.26. 14:38
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. június 26. (szombat) 
Értékek, melyek fogódzót adnak a mindennapokban.    Galéria
 
 
 
 
 
 
Szombaton délelőtt tartották a Magyar Művészeti Akadémia szabadtéri tablókiállításának finisszázsát, azaz búcsúztatóját a Szent Imre-templom mellett. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült, NEK2020 című tárlatot Székesfehérvár Önkormányzata nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte, felhívva a figyelmet arra: a kiállítás olyan értékeket mutat be, melyek fogódzót adnak a mindennapjainkban, és adtak az elmúlt másfél évben is. A tablók július 4-ig maradnak a Városház téren.

A NEK2020 című szabadtéri tablókiállítást pünkösdikor nyitották meg a Szent Imre templom melletti területen. Összesen 28 művész – a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának tagjai és általuk meghívott alkotó – mutatkozik be a tablókon, melyek a szeptember 5-12-e között Budapesten megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus köszöntésére készültek. Az alkotók a klasszikus festészeti, plasztikai technikával, valamint a fotográfia és a digitális képalkotás eszközeivel készült művekkel jelennek meg a tárlaton, így téve tanúságot az európai kultúrát alapvetően meghatározó keresztény vallási hagyomány és művészet erejéről, valamint XXI. századi hatásáról.

A július 4-ig látható kiállítást szombaton búcsúztatták. Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében arról beszélt, óriási öröm, hogy másfél év után végre személyesen, védőmaszk nélkül találkozhatnak az emberek. A kiállítás a történelmi város egy olyan pontján van, ahol önmagában is komoly értékek veszik körül, gondoljunk csak az Országalmára, a Szent Imre-templomra, a Városházára és a Nemzeti Emlékhelyre. „Mit üzen nekünk ez a hely? Értékeket üzen, melyek a múltban gyökereznek, de ugyanolyan fontosak a jelenben és csak akkor lehet jövőnk, ha megértjük, hogy ezeket az értékeket ápolnunk és tisztelnünk kell.” - mondta, majd hozzátette, a szabadtéri tárlat komoly értékeket közvetít, melyek fogódzót adnak a mindennapokban és adtak az elmúlt másfél évben is.

Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye megyés püspöke arról beszélt, ezt megelőzően 1938-ban volt eucharisztikus kongresszus Budapesten, és idén újra a magyar fővárosban ad otthon a világeseménynek. A kiállításról így szólt: „A hívő ember tudja, hogy az Isten mindenhol jelen van és mindenhol lehet vele találkozni. Mégis a hívő ember számára is nagy segítség, ha talál jeleket, melyek Isten közelségét mutatják, és a rátalálást könnyebbé teszik. Ezek a képek, melyek most a főtéren vannak és melyeket oly sokan nézegettek jövet-menet, mind-mind a bennünket szerető, hozzánk közel lévő Istenről szólnak. Mutatják, hogy Isten ma sincs távol az embertől, hogy az embernek ma is szüksége van Istenre. Így volt ez a múltban és így van ez most is.” – fogalmazott az egyházi vezető.

A tárlatot a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, dr. Kucsera Tamás Gergely mutatta be és méltatta. Úgy fogalmazott: „Elfelejtettük Istent, pedig Jézus Krisztus nap mint nap meghív minket. A kereszténység az egész emberiség ajándékává válhatna, hétfőtől vasárnapig tartó ünnepnapokat adhatna, ünnepnapokká válhatna. A mindennapos ünnepek során tanítványai lehetnénk az Istenembernek, aki legszentebb áldozatával hív meg minket majd’ 2000 esztendeje…Nem kell, mert lehet mindent megérteni, így tárulkozik fel számunkra a hit és a művészet. Ma itt Székesfehérváron magyarságunk és kereszténységünk egyik történelmi középpontjában is.”

A szabadtári tablókat 2021. július 4-ig láthatják a Városház téren sétálók.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 


Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr
 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.