Ünnepi körséta a Városházán

2021.08.21. 18:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. augusztus 21. (szombat)
 
 
 
 
A Székesfehérvári Királyi Napok záró hétvégéjén megtelt a Belváros. A Koronázási Ünnepi Játékok keretében sor került a hagyományos városházi körsétára is, ahol a polgármester kalauzolta végig az érdeklődőket, egészen a dolgozószobájáig. Az ünnepi idegenvezetés  kiemelte azokat tárgyakat és helyszíneket, amelyek Szent István király napjához kapcsolódnak, például a koronázási ékszerekkel vagy az 1938-as kihelyezett országyűléssel, ami a Városháza udvarán zajlott.



A díszes, főbejáratnál látható városi címer alól, illetve Justitia és Prudentia, az Igazságosság és Okosság szobraitól indult az esti városházi idegenvezetés szombaton. A Koronázási Ünnepi Játékok egyik hagyományos és népszerű programeleme a körséta a barokk stílusú épület falai között dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel, aki Kulcsárné Németh Mariann idegenvezetővel közösen kalauzolta végig az érdeklődőket, és mutatta meg az épület kisebb-nagyobb csodáit. A nemzeti ünnep után egy nappal a látogatók kinéztek a díszudvarra, hiszen 1938-ban a kihelyezett országgyűlésen éppen ezen – az akkoriban még lekövezett – udvaron döntöttek arról, hogy Szent István királlyá koronázásának napja nemzeti ünnep legyen. „A koronázás Fehérváron történt: hiszek abban, és bízom is benne, hogy előbb-utóbb az állami ünnepségek központi helyszíne Székesfehérváron lesz, Szent István sírjánál. Méltó módon a nagy királyra így lehet emlékezni.” – fogalmazott a polgármester.

A körséta állomásai között szerepeltek a folyosón álló eredeti, Fehérvár legrégebbi alkotásai között számon tartott kis Mária-szobor, a Szent Korona, a koronázási kard és az országalma hiteles másolatai, valamint az 1948-ban lemázolt Aba-Novák-szekkók is. A látogatók megnézték a Díszterem emlékeit és értékeit az Aranybulla-falfestménnyel, a történelmi zászlókkal, valamint a bazilikában folyó ásatások során előkerült középkori korpuszt. Majd betekinthettek a polgármester dolgozószobájába, többen kipróbálták a városvezető székét is, és egy újabb szögből nézhették meg Mujkó szobrát. A körséta a zegzugos folyosókon keresztül a Díszterem karzatáig vezetett, az ünnepi zászlók mellől láthatták a résztvevők a közgyűlés és számos rangos program helyszínét, a nagytermet.  

 
A Városházán készült fotók letölthetőek a Galériából!




 
                                       

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr


 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.