„Az inak, a szív és a hit csatája”

2021.08.21. 22:00
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. augusztus 21. (szombat)
Élő középkori sakkjátszma elevenítette fel a morvamezei ütközetet. Galéria
 
 
 
 
A Nemzeti Emlékhelyen az 1278. augusztus 26-án lezajlott morvamezei csata elevenedett meg: a száz négyzetméteres sakktáblán újra összecsapott a világos és a sötét sereg, az I. István Technikum diákjainak az előadásában. A három király csatájában Kun László csapatai segítették győzelemre a német Rudolfot a cseh Ottokárral szemben – és ezzel kezdődött el a habsburg dinasztia dicsőséges menetelése Európában.


A Nemzeti Emlékhelyen Matuz János dramaturgiája és rendezése alapján mutatták be A három király csatáját a Székesfehérvári SzC I. István Technikum diákjai. A Koronázási Ünnepi Játékok élő középkori sakkjátszmájában idén a morvamezei csata elevenedett meg.

1278. augusztus 26-án Morvamezőn ütköztek meg II. Ottokár cseh király és I. Rudolf német uralkodó seregei, a magyar IV., másnéven Kun László támogatásával. Csehországot Európa egyik legtekintélyesebb nagyhatalmaként tartották számon, és a hataloméhes Ottokár a német-római császári cím megszerzését tűzte ki maga elé. Azonban Habsburg Rudolf lett a német király, aki szövetségre lépett Kun Lászlóval. A Morva folyó partján elterülő síkságon vonultak fel a katonák: Ottokár seregének nagysága felülmúlta Rudolf és László hadát. A reggeli összecsapás a félelmetes hírű magyar könnyűlovasság támadásával indult a cseh tábor felé, a másik szárnyon Rudolf nehézlovasai küzdöttek. A hátráló németek láttán Ottokár korán bízta el magát, mert Rudolf pihent katonákkal kiegészült hada megfordította a csatát. Az ütközetet, „az inak, a szív és a hit csatáját” a magyar lovasság döntötte el végül.

Kézai mester krónikája pedig ekképp végződött az élő sakkjátékban: „A csata eldőlt, az egyesült német-magyar és kun seregek javára. Így győzött Rudolf Morvamezőn magyar fegyverek erejére támaszkodva. És ez a győzelem a kis osztrák uralkodóházat, a Habsburg-házat Európa egyik legbefolyásosabb dinasztiái közé kormányozta. És mi, magyarok, az ellenségtől zsákmányolt számtalan zászlót és címeres pajzsot, mint a magyar fegyverek dicsőségének örök időkre szánt emlékeit László király Fehérvárra szállíttatta, és velük a Nagyboldogasszony Bazilika falait földtől a mennyezetig beborította.”

Az élő középkori sakkjátékot a Nemzeti Emlékhelyen augusztus 22-én, vasárnap a Koronázási Ünnepi Játékok zárónapján 19 órától is megnézheti még a közönség.


Az előadáson készült fotók letöthetőek a Galériából!




                                                

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika


 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.