Kőbe vésett múlt

2012.10.09. 13:25
KÖZLEMÉNY - 2012. október 9. (szerda)
Székesfehérvár kulturális és építészeti emlékeit gazdagítja Kőrösi Jenő Ferenc magángyűjteménye, melyet vasárnap nyitottak meg a Felsővárosban.    Galéria
 
 
 
 
Székesfehérvár múltjáról mesélnek azok az értékes kőmaradványok és régi téglák, melyekből állandó kiállítás nyílt vasárnap Székesfehérváron. A Kőrösi Jenő Ferenc magángyűjteményéből álló tárlat Ferlsővárosban, a Havranek utca 5. szám alatt várja a látogatókat.

„Kőrösi Jenő Ferenc hű volt hazájához, ebben a szellemben nevelte három lányát feleségével együtt.” – hangsúlyozta a kiállítás megnyitóján Földi Zoltán, Felsőváros önkormányzati képviselője. 1942-ben született, az érettségi után többnyire kőművesként dolgozott és amolyan amatőr régészként mentette a város emlékeit. Lehetősége nyílt az építési- bontási munkálatok során előkerült – sokszor a királyi Bazilikából származó – kövek gyűjtésére, ám gyakran szentelte a hétvégéit is ennek a tevékenységnek. A városszerte fellelt értékes középkori kőmaradványokból több százat a Szent István Király Múzeumnak adományozott, más részüket a családi háznál falazta körbe a saját gyönyörűségére. Gyűjtötte továbbá a téglagyárak monogramjait őrző bélyeges téglákat, melyek szerepeltek a Széphő Zrt. által 2007-ben megrendezett „Miből épült Székesfehérvár?” című kiállításon. A teljes magángyűjteményét Siklósi Gyula régészprofesszor segítségével rendezték kiállítássá a Havranek utca 5. szám alatt. A tárlat a ház udvarán tekinthető meg.

Kőrösi Jenő Ferenc egy munkáscsalád szülötteként látta meg a napvilágot: édesapja festő-mázoló, édesanyja varrónő volt. Ő harmadik gyermekként két nővérét követte a sorban. Gyermekkorában nyomdásznak készült, a könyveket és szülővárosát egyaránt nagyon szerette. Országos általános műveltségi versenyeken vett részt, később pedig családjával – feleségével és három lányával – szerepelt vetélkedőkön. Tudásszomja „ragadósan hatott” lányaira, akik az ő segítségével sikerrel szerepeltek iskolai és városi tudáspróbákon. Körősi Jenő az érettségi letétele után a debreceni egyetem földrajz - történelem szakán szeretett volna továbbtanulni, ám nem nyert felvételt. Kenyérkereső foglalkozása mellett mégsem mondott le az olvasásról, hiszen sok szabadidejét szentelte ennek a tevékenységnek és a múlt megőrzésének.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.