Keze nyomát őrzi a város

2021.09.02. 17:01
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. szeptember 2. (csütörtök) 
Ecsedi Mária 80. Galéria
 
 
 
 
 
 

A belváros mesébe illő, egyedi tervezésű cégérei, az Órajáték királyi és diák figurái, az ünnepnapokon a Fő utca és a Zichy liget fölött lobogó, a kortárs fesztiválra évente tervezett művészzászlók évtizedek óta Székesfehérvár díszei. Alkotójuk 1966 óta él a városban, és művészi pályája során sokat tett és tesz ma is a városi arculatért, vonzóvá varázsolásáért. Ecsedi Mária képzőművészt 80. születésnapja alkalmából köszöntötte ma Székesfehérvár polgármestere.

Dr. Cser-Palkovics András polgármesteri elismerő emlékéremmel köszöntötte Ecsedi Máriát születésnapja alkalmából ma a Városházán. Az ünnepi eseményen jelen volt Lehrner Zsolt alpolgármester, Brájer Éva kulturális tanácsnok és a Székesfehérvári Művészek Társasága nevében Tóth Adrien grafikus. A baráti beszélgetés során az alkotó felidézte, hogy 1966-ban, a Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzését követően érkezett Székesfehérvárra. Pályája kezdetén a festés mellett főleg grafikusként dolgozott, fa- és linóleummetszeteket csinált, meghívókat, plakátokat tervezett, a múzeum számára rajzokat készített a régészeti leletekről, ami szintén egy izgalmas munka volt. Első egyéni tárlatát 1973-ban rendezte a városban, ahol azóta is rendszeresen bemutatja újabb munkáit. 1983-ban elkészítette első nagyszabású munkáját, az Ikarosz mondáját ábrázoló 12 m -es sgraffito technikájú falképét az Ikarus gyár igazgatósági épületének előcsarnokába. 1995-ben első díjat nyert: a Rácváros című fametszet-sorozatával elnyerte a Székesfehérváron rendezett Országos Kisgrafikai Pályázatán.

Keze nyomát őrzi a város, hiszen a belváros arculatát meghatározzák gyönyörű cégérei. Hívogató az üzletek felett, az ott kapható portékát hirdető mesés léghajó-madár, a török basa, a klasszikus cipellő, vagy éppen az elegáns dáma és párja. Az Órajáték királyi és a ballagás időszakában az iskolavárost hirdető diákfigurákat a fehérváriak és az ideérkezők is örömmel várják. A 90-es évek közepén varrott textilmunkákkal jelentkezett, számos művészzászlót készített a Kortárs Művészeti Fesztivál számára. A gyönyörű, míves, szellemes munkákat ráadásul maga is varrja.

„Nem érzékelem igazán az idő múlását.” – jegyzi meg a rövid visszatekintést követően a születésnapos mosolyogva. Feladatok most is várnak rá, ötletei, tervei megvalósítása mellett férje, Ujházi Péter festőművész nagyszabású kiállítására készülnek, amely októberben nyílik majd a Műcsarnokban. 

A köszöntésen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.