A jövő elkezdődött! – magyar egészségipari fejlesztések mutatkoztak be a MOL Arénában

2021.11.23. 18:02
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. november 23. (kedd) 
Egy új iparág alapjait tették le.     Galéria  
 
 
 
 
 
 
 
Nagyszabású kiállításon mutatkoztak be Székesfehérváron azok a hazai vállalkozások, amelyek az Egészségipari Támogatási Programban elnyert kormányzati támogatásnak köszönhetően fejlesztették tevékenységüket. A MOL Aréna Sóstón rendezett workshop megnyitóján részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter, aki elmondta, a kormány egy új iparág alapjait tette le azzal, hogy 2020-21-ben 67 milliárd forintot biztosított a hazai egészségipar fejlesztésére.
 
A koronavírus-járvány okozta világméretű változások rávilágítottak arra, hogy az ellátásbiztonság kulcsfontosságú a magyar egészségügy számára, ezért a kormány 2020. augusztus 3-án meghirdette az Egészségipari Támogatási Programot a hazai gyártás megerősítésére és az ellátási kapacitások növelésére. Az ETP célja az volt, hogy fejlesszék a hazai gyógyszer- és gyógyászati eszközgyártást, a gyártóhelyek számának emelésével és hatékonyságuk növelésével.
 
A cégek a vissza nem térítendő támogatást a meglévő termelés fejlesztésére, más gyártótevékenységek egészségügyi szolgálatba való állítására, illetve új kapacitások kiépítésére fordíthatták. A programhoz 56 vállalkozás csatlakozott, melyek közül 51 mutatkozott be a MOL Aréna Sóstón rendezett kiállításon a támogatásból létrehozott vagy fejlesztett szolgáltatásaival, termékeivel. Láthatóak voltak különféle gépek, orvostechnikai eszközök, robottechnológiával és 3D nyomtatással készült egészségügyi felszerelések.

A workshop megnyitóján Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. elnöke, a Karsai Alba Kft. ügyvezetője a kiállító cégek képviseletében köszönetét fejezte ki Magyarország kormányának és a Pénzügyminisztériumnak. Mint mondta: mindenki, aki ezen a programon dolgozott, inspirációt adott egy új iparág megteremtésére. Most az a feladat, hogy folyamatos legyen a termékek gyártása.

Prof. Dr. Bucsi László, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója nemzetközi összehasonlításokról számolt be. Dániában az egészségpiaci beszállítók 90 százalékát teszik ki a hazai cégek, Kínában közel 100 százalék, Magyarországon azonban mindössze 17-18 százalék az arány. A főigazgató elmondta, a járvány kirobbanásakor hirtelen megnövekedett az igény egyes orvosi eszközökre, és alig tudták felvenni a harcot. A Egészségipari Támogatási Program várhatóan csökkenteni fogja ezt a kiszolgáltatottságot.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere arról beszélt, hogy az egészségipari tevékenység egy nagyon magas követelményrendszerrel működő gazdasági szegmens. Meg kell teremtenünk a hazai ellátás biztonságát, ami jelentősen felértékelődött az elmúlt másfél-két évben. Az eszközbeszerzésben hátrányt jelenthet, ha a termelés a világ másik pontján van, a termékeket utaztatni nem egyszerű, vagy éppen nincsenek beszállítók. A Egészségipari Támogatási Program a biztonságot tudja garantálni.

Magad uram, ha máshogy nem megy! – fogalmazott Vargha Tamás országgyűlési képviselő. Elmondta, a járvány kirobbanása együtt járt az ellátási útvonalak bezáródásával, így magunknak kell gondoskodnunk azoknak a gyógyászati eszközöknek, készítményeknek, gyógyszereknek a gyártásáról, melyekre szükségünk van. Köszönetét fejezte ki a kormánynak a Program támogatásáért.

Magyarország az egészségiparban is komoly fejlődésnek indult. Most már nem fordulhat elő az a félelem, hogy ha a Szuezi-csatornán keresztbe fordul egy hajó, akkor mi lesz az egészségügy ellátásával, a fejlesztő magyar cégek ugyanis el tudják látni a magyar kórházakat – mondta Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében többek között rámutatott, hogy a magyar egészségügy és az egészségipar kapcsolata korábban igen rossz állapotban volt. 2019-ben a beszállítók 82 százaléka külföldi volt, a maradék 17-18 százalékot pedig olyan multinacionális cégek tették ki, melyek Magyarországon gyártottak, de nem voltak magyarok.

A járvánnyal robbanásszerűen megnövekedett kereslet óriási drágulást hozott és hónapokra megbénította a szállítási láncokat, melyeken keresztül Magyarország ellátását is biztosítani lehetett. A magyar kormány gyors és ésszerű cselekvéssel reagált, a korábbi évek eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően, külső támogatások bevonása nélkül, saját forrásból elindította a hazai egészségipar fejlesztését.

A jövő elkezdődött, egy új iparág alapköveit tettük le nagyon sok helyen az országban. Olyan eszközök, felszerelések gyártását támogattuk, melyekre természeti, ipari vagy biológiai veszélyhelyzetben az országnak szüksége van. 2020-21-ben összesen 67 milliárd forintot biztosítottunk, összességében pedig 87 milliárd forintnyi beruházás valósult meg az ország különböző helyein.” – mondta a miniszter. Rámutatott, hogy Magyarországon másfél év alatt egy új iparág épült ki, a magyar egészségipar az újonnan létrejött kapacitásokkal együtt várhatóan 500 milliárd forint értéket állít elő, a szektor mintegy 50 ezer embernek ad munkát. Az ETP-ben létrejött új beruházások évi 180 milliárd forintot termelnek, ami csaknem akkora összeg, mint a hazai teljes bányászati szektor kibocsátása.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.