Emléktáblát avattak az 1956 december 7-i székesfehérvári asszonytüntetés tiszteletére

2021.12.07. 15:44
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2021. december 7. (kedd) 
A hősiesség és a hazaszeretet példái ők.     Galéria  
 
 
 
 
 
 
Emléktáblát avattak ma a székesfehérvári Hősök terén az 1956. december 7-én történt nőtüntetés tiszteletére. Székesfehérvár Önkormányzata így adózik a budapesti eseményekkel szimpatizáló fehérvári asszonyok, lányok emlékének.

1956. december 4-én Budapesten nőtüntetés zajlott, ez volt az utolsó a forradalom fővárosi tömegmegmozdulásai közül. A mozgósításnak köszönhetően asszonyok, lányok ezrei vonultak a fővárosi Hősök terére, és kezükben egy szál virággal kifejezték a forradalom melletti bátor kitartást. Az elkövetkezendő napokban több nagyvárosban, többek között Székesfehérváron folytatódtak az események. A december 7-i néma tüntetésének és a bátor fehérvári asszonyok, lányok tiszteletére kedden emléktáblát avattak a Hősök terére vezető lépcsősor mellett, a Városháza épületének falán.

Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője mondott emlékező beszédet. Elhangzott, hogy az 1956. október 23-ai forradalomnak és az azt követő véres harcoknak megrendítő pillanatai voltak a decemberi nőtüntetések szerte az országban. A forradalom leverése után, az illegalitásban működő Élünk című lapban kezdték el szervezni a nőtüntetéseket. Az asszonyok és lányok virágokkal emlékeztek meg a forradalom hősi halottairól. „A nők kiállása egyértelművé tette, hogy erővel ismét nem sikerült megtörni a magyar szabadság fáját. Ha más nem is, az idő akkor is megmarad fegyverként a magyar embernek. Mennyi pusztító, gonosz birodalom tört már rá elődeinkre, de mindannyiszor vissza kellett vonulnia, mert az elnyomó erőnek nincs hatalma a magyar szíven. Lehet, hogy a visszavonulásra várni kell 19 évet, 44 évet, vagy éppen 150 évet, de a magyarok kitartása mindig erősebbnek bizonyult, mint az elnyomók fegyverei.” – fogalmazott Vargha Tamás.

A folytatásban Balogh Orsolya, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanulója szavalt, majd Farkas Eszter, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója idézett gondolatokat Schéda Máriától, aki a székesfehérvári leánygimnázium tanulójaként élte át a forradalom reményteli és egyben félelmetes pillanatait.

Pintér Balázs szobrászművész alkotását Varga Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közösen leplezték le, majd Ugrits Tamás pápai káplán áldotta meg a táblát. Mint mondta, azoknak állítottak emléket, akik bátran ki mertek állni a kommunista elnyomás ellen. Minden nemzedéknek hirdetik ők a hősiesség és a hazaszeretet dicső példáját.

A táblát közösen koszorúzta meg Vargha Tamás, Törő Gábor, továbbá Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere, Pálffy Károly, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járás Hivatal vezetője és Ugrits Tamás. Az eseményen Sinka Jenő is megosztotta gondolatait a résztvevőkkel, valamint Ráczné Földi Judit önkormányzati képviselő, Koronczai Tibor alezredes, az MH 43. Híradó és Vezetéstámogató Ezred parancsnokhelyettese és néhány civil emlékező is elhelyezte az emlékezés virágait.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 


 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika


 

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.