Nem Fehérváron a legdrágább a távfűtés

2012.11.12. 14:46
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2012. november 12. (hétfő) 
A Széphő Zrt. vezetői cáfolták a sajtóban felröppent tévinformációkat.     Galéria  
 
 
 
 
 
Az elmúlt héten egy szakmailag nem kellően kidolgozott, hiányos sajtótudósítás nyomán számos hírportálon és más sajtótermékben jelent meg olyan hír, hogy Székesfehérváron a legdrágább a távhőszolgáltatás. A Széphő Zrt. vezetői hétfői sajtótájékoztatójukon pontos számokkal és adatokkal cáfolták a „rémhírt”.

Dr. Temesvári Balázs vezérigazgató elmondta, hogy számos tévhit kering a távhőszolgáltatás árával kapcsolatban, így egy szakmailag nem kellően körültekintő sajtóanyag nemcsak a távhőszolgáltató cégeknek tud komoly károkat okozni, de az érintett ügyfeleket is félrevezeti.

A távhő ára hatósági ár, a MEH előterjesztése alapján a Nemzeti Fejlesztési Miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyott ár két tényezőből tevődik össze: egyik a hődíj, másik az alapdíj.

A Széphő működési költségeinek 75-80%-át a Fűtőerőmű Kft.-től vásárolt hő teszi ki, aminek árát szintén a Nemzeti Fejlesztési Miniszter határozza meg a költségek figyelembe vételével. A Fűtőerőmű Kft. gazdálkodása az elmúlt években igen magas hőárat eredményezett, amelyek alapján a Széphő árai meghatározásra kerültek. A hődíj tekintetében a megyeszékhelyek között valóban a Széphő díja a legmagasabb, de országos szinten nem. A sajtóban publikált lista egy kiragadott minta, ami nem tükrözi a magyar távfűtési piac egészét.

A fűtésért fizetendő díj másik összetevője az alapdíj, ami a rendszer üzemeltetését, karbantartását fedezi, azaz a szolgáltatás állandó költségeit. Az alapdíj tekintetében pl. Budapest és Szolnok is megelőzi Székesfehérvárt.

„A számokon túllépve el kell mondani azt is, hogy a távhő „drágasága” nem abban mérhető le, hogy az alapdíj vagy a hődíj egységára mennyi, hanem abban, hogy egy ugyanolyan lakás fűtése mennyibe kerül Székesfehérváron, Budapesten vagy Veszprémben. Azaz mennyi hővel fűthető ki az ingatlan. Ebben Székesfehérvár igen előkelő helyen áll, a távhő vezetékek szigetelésének, a panelprogramoknak, a kapcsolt épületek szétválasztásának és a lakosság energiatudatos gondolkodásának köszönhetően.” – összegezte véleményét Szauter Ákos hőszolgáltatási igazgató.

Ezt az a tény is bizonyítja, hogy az elmúlt hét évben több, mint 30 százalékkal csökkent a fűtéscélú energiafelhasználás a városban. A hődíjjal ugyanis tud a társasház, vagy a lakó takarékoskodni. Ami a legdrágább, arra van a fogyasztónak ráhatása, azzal tud spórolni, míg az alapdíj minden hónapban állandó.

Temesvári Balázs hozzátette, hogy a 2009. július elsején érvényes árhoz képest több, mint 15 %-kal csökkent a lakossági hődíj, és további jó hír, hogy a miniszteri rendelet értelmében a mostani fűtési idényben nem lesz lakossági áremelés.

A sajtótájékoztatón bemutatott prezentáció letölthető a Galériából.



 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.