Diákok munkáiból álló rajzkiállítással és a Zsinagóga-emlékműnél rendezett tiszteletadással emlékeztek csütörtökön Székesfehérváron a 80 évvel ezelőtt történt Wannseei konferenciára. Az európai zsidóság sorsát megpecsételő esemény következtében emberek milliói vesztek oda. A megemlékezésen többek között elhangzott, nem szabad engedni a feledés csábításának, mert a közös emlékezés mindannyiunk jövője.

1942. január 20-án a náci párt és német kormány 15 magasrangú tisztségviselője tanácskozott a németországi Wannsee egyik villájában, hogy megbeszéljék a „zsidókérdés végső megoldását”. Ez a kifejezés az európai zsidók szisztematikus, előre eltervezett, tömeges fizikai megsemmisítésének kódolt elnevezése volt. A tanácskozás jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, melynek során több millió zsidó származású ember vesztette életét.

Székesfehérváron csütörtökön két helyszínen emlékeztek a tragikus eseményre és a zsidóüldözés áldozataira. A Fő utca 3. szám alatti vitrinekben állították ki az Igazgyöngy Alapítvány tanítványainak a holokausztról készült rajzait, illusztrációit, melyek február közepéig láthatóak.

A megnyitón Herczog Edit volt európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott, a kiállítás nem pusztán a végről, hanem a vég kezdetéről szól: a Wannseeben összegyűlt német köztisztviselők eldöntötték, hogy milyen adminisztratív és technikai eszközökkel tudják végrehajtani azt az ördögi tervet, ami a véghez vitt közelebb.

Oláh József roma közéleti szakember is felszólalt a megnyitón. Többek között elmondta, a holokauszt egy olyan történelmi esemény volt, amely az emberi civilizáció erkölcsi alapjait is lerombolta. Meg kell ismertetni azokat a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokat, melyek során a fasiszta államok gyilkos és hitvány ideológia, áltudományos biológiai elméletekre hivatkozva rekesztett ki embereket a társadalomból, majd később az élők sorából. Ezért kell a holokausztra megemlékezni és tanulni belőle.

Az események a Várkörút – Rákóczi utca sarkán található Zsinagóga-emlékműnél folytatódtak. Ezen a helyen állt 1864 és 1944 között a székesfehérvári neológ zsinagóga, melyet bombatalálat ért a II. világháborúban, így el kellett bontani. Az eseményen rész vett dr. Cser-Palkovics András polgármester, több önkormányzati képviselő és számos civil emlékező.

A megemlékezésen a Vasvári Pál Gimnázium diákjai adtak emlékműsort, részletesen felidézték a Wannsee konferencián lezajlott eseményeket, annak végzetes következményeit. Beszámoltak Endre László fajvédő magyar politikus, belügyi államtitkár nézeteiről, ténykedéseiről, a nácikkal működtetett kapcsolatairól, melyeknek kulcsszerepe volt a magyar zsidók ezreinek gettósításában és megsemmisítésében.

Emlékező beszédet mondott Barna Ágnes, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke. Mint fogalmazott: „Nem szabad engedni a feledés csábításának, a közös emlékezés mindannyiunk jövője. A túlélők lassan elhagynak minket, és magunkra maradunk az emlékezés kötelességével. Mi, második generációsok, a túlélők leszármazottjai, nem engedhetünk a feledésnek! (…) Emlékezni kell nem csak a zsidó mártírokra, hanem a holokauszt összes áldozatára, a romákra, a fizikailag és mentálisan sérültekre, az elesett katonákra és az embermentőkre is!”

Az esemény zárásaként a résztvevők elhelyezték a Zsinagóga-emlékműnél az elvesztett lelkeket szimbolizáló köveket és az emlékezés virágait.