Prométheusz – Új bemutatóval készül a Balett Színház

2022.02.14. 18:10
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. február 14. (hétfő)
 
 
 
 
 
 
A Székesfehérvári Balett Színház a 2022-es évet új bemutatóval kezdi február 27-én, vasárnap 19 órakor a Vörösmarty Színházban. A két felvonásból álló táncszínházi est első felvonása Alexander Ekman Szeszély című műve. Az előadás második részében a címadó darab, a Prométheusz látható. A premier kapcsán tartott sajtótájékoztatót hétfőn Lehrner Zsolt alpolgármester és Egerházi Attila, a balett színház igazgatója.


Új bemutatóval indítja a 2022-es évet a Székesfehérvári Balett Színház. A Prométheusz táncszínházi est kapcsán Lehrner Zsolt alpolgármester felidézte a város kulturális életéből A leláncolt Prométheusz darabot, a Videoton Színpad emlékezetes előadását az 1980-as évekből. Közel negyven év után ismét megjelenik a színpadon a görög mitológia ismert alakja, aki ellopta a tüzet az embereknek. A február 27-i bemutatón Beethoven zenéje szólal majd meg, akinek a Prométheusz teremtményei című balettzene volt a zeneszerző első találkozása a színpaddal. Az alpolgármester örömét fejezte ki, hogy a nemzetközi irány mentén haladva egy-egy táncesten a premierdarab mellett már meglévő alkotásokat is láthat a közönség. A hónap végén a Carmen-esten a már színpadra vitt Szeszély című darab is újra látható lesz.

Alexander Ekman 2006 nyarán, a barcelonai IT Dansa közreműködésével alkotta meg a Szeszély című, humorral telített darabot emberekről, akik szakadatlan küzdenek a beilleszkedéssel, és folyton racionálisan igyekeznek viselkedni. Hogyan próbáljuk fenntartani ép elménk látszatát még akkor is, mikor legbelül az őrület kerülget bennünket? A mű egésze való életből vett, változatos szituációkat mutat be, vette át a szót Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója beavatva az újságírókat a kulisszatitkokba hozzátette: „Ekman a próbákat nézve döbbent rá, hogy egy különös musicalt sikerült alkotni, mely sötét és szomorú. Valójában nem eldönthető, hogy nevetni kellene-e, vagy sem. Humoros, de nem igazán vicces. Szomorkás, mégsem annyira szomorú. Élvezetes, ám mégsem annyira kellemes.” A Prométheusz teremtményei című balettzene volt Beethoven első találkozása a színpaddal az 1800-as évek legelején.  „Beethoven zenéje izzik, mint a tűz. A tűz olyan szimbólum, amely jól kifejezi az ember vágyát a fényre és az ismeretlen megismerésére. Az én értelmezésemben Prométheusz antihős. Ez a helyzet tragikomikus elemeket visz a történetbe, és a balett egyfajta burleszkké alakul.”– vallja a balett koreográfusa.

Az idei év terveiről Egerházi Attila elmondta, áprilisban a Bartók-fesztivál keretében a Művészetek Palotájában Boban Marković zenekarával lépnek közösen színpadra a Parádé című előadáson a fehérvári balettművészek. A tavaszi hónap végén az Aranybulla összművészeti produkciójában láthatóak majd, és tavasszal a Vörösmarty Színházban látható lesz még a Hattyúk tava, az Aladin és a Pillangók is.

A leghamarabb azonban február 27-én, vasárnap 19 órakor találkozhatnak a balett színház társulatával a nézők Székesfehérváron. A bemutatót megelőzően ezen a napon 18.15 órától Egerházi Attila igazgató közönségtalálkozót tart a Vörösmarty Színház földszinti nézőtéri büféjében. Az előadásokra jegyek kaphatók az Alba Regia Szimfonikus Zenekar pénztárában, a Vörösmarty Színház előcsarnokában (Székesfehérvár, Fő utca 8.), valamint a www.jegy.hu  oldalon.

A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.