Újraavatták a repülőhalált halt bajtársak emlékművét a Vásárhelyi úton

2022.03.08. 16:06
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. március 8. (kedd) 
 
 
 

Az eredetileg 1931-ben állított emlékművet több mint 90 év után avatták újra kedden, a Székesfehérvár-Repülőtér vasúti megállóhely melletti területen. A hányatott sorsú emlékoszlopot valószínűleg az Ikarus gyár építésénél bontották le és temették földbe, majd 2019-ben egy autóbuszöböl építésénél találtak rá. Mostani helyét példaértékű összefogás után foglalhatta el újra a Vásárhelyi úton.

 

Évtizedeket töltött a föld mélyén, de a gondviselésnek, az összefogásnak és a gondos kezeknek köszönhetően újra méltó helyére került a Repülőhalált halt bajtársak emlékműve. A közel 100 éves emlékoszlopot azoknak a bajtársaknak az emlékére állították, akik 1931 és 1935 között szenvedtek halálos balesetet repülés közben. A két világháború közötti időszakban, amikor a magyar katonai repülés kezdett megerősödni, a Sóstón repülőkísérleti telep üzemelt. Ezen a repülőkísérleti telepen a tesztrepüléseken és kísérleteken kívül kisebb repülőgépek gyártása is zajlott, mely tevékenység több esetben követelt áldozatokat. Az emlékművet később – valószínűleg az Ikarus gyár építésénél – lebontották, és nem sokkal az eredeti helyétől távol a földbe temették. 2019-ben a Vásárhelyi út felújítása során egy autóbuszöböl építésénél találták rá a munkások.

Tavaly ősszel az Albatrosz Repülő Egyesület kezdeményezésére aláírásgyűjtés kezdődött az emlékoszlop helyreállításáért, ami mind a Magyar Honvédség, mind Székesfehérvár Önkormányzatának támogatását élvezte. Az ünnepélyes újraavatáson dr. Cser-Palkovics András polgármester háláját fejezte ki mindenkinek, aki segítette az emlékoszlop ügyét, majd történelmi kitekintéssel kezdte beszédét. A városvezető elmondta, az emlékmű azokban az időkben épült Székesfehérváron, amikor a város újra kezdte megélni korábbi történelmi nagyságát és tudatosan vállalni azt.

„Valahol ebben a kis emlékműben egyszerre tetten érhető a hősiesség és a történelem. Olyan személyeknek a mindennapi élete, akik hozzájárultak a nemzet és a város fennmaradásához.  Ha belegondolunk, 1931. december 3-án ugyanúgy fehérváriak vették körül ezt az emlékművet. Emlékképeikben azokra gondoltak, akiknek mementót szerettek volna állítani. Tették ezt úgy, hogy akkor még nem is feltétlenül tudták, hogy kerülnek-e rá nevek.” – hangsúlyozta a polgármester az emlékoszlop jelentőségét. Hozzátette, talán nem véletlen, hogy pont ebben az időszakban kerül sor az emlékmű újraavatására: a gondviselés soha nem véletlenül tesz dolgokat, és ebből meríthetünk hitet a jövőben is.

A beszéd után Jákob János dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Tábor Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspökség püspöke és dr. Alácsi Ervin alezredes, általános helynök közös imával avatta fel a Repülőhalált halt bajtársak emlékművét.

Az emlékoszlopnál koszorút helyezett el dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a Magyar Honvédség nevében Schmidt Zoltán vezérőrnagy, a székesfehérvári Honvéd Hagyományőrző Egyesület nevében Lévay Miklós nyugállományú alezredes, valamint több helyi civil szervezet és fehérvári emlékező.

Az ünnepélyes újraavatáson készült képeink Galériánkból letölthetőek.

 

-VÉGE-

Fotó: Simon Erika
Szöveg: Józsa Dávid

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.