„Becsüljük meg a szabadságunkat!"

2022.03.15. 14:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. március 15. (kedd)
Utcaszínházzal ünnepelt Székesfehérvár. Galéria
 
 
 
 
 
 
 
Utcaszínházi előadással, a hősök előtti tisztelgéssel ünnepelt Székesfehérvár. Március 15-én a Belvárosban két év után ismét együtt emlékezett a város közössége. Az SZSZC I. István Technikum diákjai a forradalom emlékezetes pillanatai mellett betekintést adtak Petőfiék mindennapjaiba is. A mozgalmas előadást követően dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott beszédet, majd koszorúzással zárult a délelőtti események sora.
 
A márciusi ifjakhoz csatlakozva az ünnepre érkező fehérváriak együtt indultak a Városház térről, azaz Petőfiék lakásától az Országalmához, ahol Landerer nyomdája előtt a fiatalok az ötezer példányban készülő 12 pontot „felolvasták”. A forradalom szekere muzsikaszó mellett a Tilinkó zenekarral és Szendrey Júliával innen haladt tovább a Püspöki palotához, amelynek erkélyén Petőfi vezetésével az ifjak már a Nemzeti dalt szavalták. Kiszabadítva Táncsicsot a börtönből a Pilvax elé vonultak, ahol az ünneplők együtt énekelték a Himnuszt.

A Székesfehérvári SZC I. István Technikum diákjainak utcaszínházi előadását követően dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott ünnepi beszédet, amelyben a 174 évvel ezelőtt szárba szökkent nemzeti szabadságot, az önrendelkezést, a nemzeti demokráciát egy facsemete növekedéséhez hasonlította.  Dr. Cser-Palkovics András kiemelte: „Becsüljük meg a szabadságunkat! Védelmezzük meg nemzetünket a háború és a nagyhatalmi játszmák pusztításától! Gondozzuk a szabadságunkat, a demokráciánkat tisztelettel, hűséggel és hálával! Adjunk hálát Magyarország szabadságáért, védjük meg hazánk önrendelkezését, védjük meg országunk és városunk biztonságát, és soha, semmilyen körülmények között ne kockáztassuk azt! A márciusi ifjakkal kezdve hét nemzedék adta vérét és életét a nemzet szabadságáért, azért, hogy nekünk már ne kelljen. Nekik tartozunk azzal, hogy a béke oldalán állunk, hogy felelős döntéseket hozunk, és mindig a szabadságot, a nemzet iránti hűséget választjuk!” – zárta ünnepi beszédét a város polgármestere.

A Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Molnár Krisztián történelmi visszatekintésében párhuzamot vont a 174 évvel ezelőtti változó világ és a mai kor eseményei között. 1848 márciusának idusán egy hitében, önbecsülésében és szándékában erős magyar nemzet állt ki önmagáért. A forradalom és szabadságharc azt hagyta örökül, hogy a magyar szabadság, a magyar függetlenség, a nemzeti hagyományainkhoz és a keresztény kultúránkhoz való ragaszkodás – nekünk, magyaroknak – mindmáig élet-halál kérdése legyen. „174 esztendő telt el a forradalom és szabadságharc óta. Mégis, 174 esztendő elteltével is úgy érezzük: 48/49 eseményei friss, eleven történések. Kollektív emlékezetünk olyan pillanatai, melyek örökre összekovácsolnak egy nemzetet. Kívánom, hogy őrizzük meg jól szívünkben 1848/49 emlékét. Őrizzük, mint egy ereklyét, és tudjuk mindig megidézni, előhívni magunk számára, ha bátorításra, erőre, kitartásra és elszántságra van szükségünk. Kívánom, hogy országunk nemzetében erős és büszke Magyarország maradjon, amely képes példát mutatni Európának, hazaszeretetből, összetartozásból – a nemzeti szuverenitás és függetlenség, a kereszténység eszméjét hirdetve. Végezetül azt kívánom, hogy március 15-e szent emlékezetéből és a 48-as hagyományból gyermekeink és unokáink még sokáig táplálkozzanak – és általa még izmosabbá, erősebbé és ellenállóbbá kovácsolják szeretett nemzetünket!"

Dr. Molnár Krisztián felhívta a hallgatóság figyelmét: „Egy pillanatra sem felejthetjük el ugyanakkor, hogy a mi tavaszi hadjáratunk legnagyobb ütközetét a most április 3-án tartandó országgyűlési választások jelentik. Ez lesz a sorsdöntő pillanat számunkra. Alig egy hónapon belül meg kell hoznunk egy komoly és felelősségteles döntést. El kell döntenünk, hogy mit akarunk. Előre akarunk menni vagy hátra? A jövőt vagy a múltat választjuk? Petőfit idézve: „Rabok legyünk vagy szabadok?”  Biztos vagyok benne, hogy túlnyomó többséggel a szabadságot választjuk.” – zárta gondolatait.

174 évvel ezelőtt, a pesti események hírére a Fekete Sas Szállóban gyülekezett a székesfehérvári ellenzéki ifjúság. Emlékük előtt tisztelegve helyezték el az emlékezés virágait az Ady Endre utcába, a Fekete Sas Szálló falán lévő emléktábla előtt. Székesfehérvár és Fejér megye nevében a koszorút Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, államtitkár, dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Simon László kormánymegbízott és dr. Kovács Zoltán, a megye jegyzője közösen helyezte el. A megemlékezésen virággal és főhajtással tisztelegtek a Magyar Honvédség fehérvári ezredeinek és a városban állomásozó nemzetközi katonai szervezetek képviselői, a rendvédelmi szervezetek vezetői, a történelmi egyházak, oktatási és közintézmények, pártok és civil szervezetek.

A megemlékezés mellett családi és gyermekprogramok is várják az érdeklődőket a Városház téren és a Zichy ligetben. A Városház téren három óráig huszártoborzót láthatnak az arra járók. A céllövöldében mogyorópuskával lőhetnek a jelentkezők, és egy dobójátékban is kipróbálhatják magukat a vállalkozó kedvűek. A 16 óráig tartó kézműves foglalkozások az 1848-as forradalom hangulatát idézik: készülnek a reformkori kalapok, huszár- és tüzércsákók, filc- és virágkokárdák, huszártarsolyok, lófejes hűtőmágnesek, és a nap emlékére 1848-as fotóanzikszokban is megörökíthetik magukat a résztvevők, akik a nap során a József-napi vásárban is nézelődhetnek.

A Zichy ligetben 16 óráig hagyományőrző honvédtüzérek tartanak bemutatókat. Az I. András Király Lovagrend tagjai most a reformkorba kalauzolják az érdeklődőket: az egykori tüzérek egyenruháit, fegyvereit – például egy mozsárágyút és egy csappantyús pisztolyt – mutatják be, működés közben is. A ligetben népi ügyességi gyermekjátékok, kosaras körhinta és népi babakonyha is várja a legifjabb korosztály tagjait, akik a kukoricás játszóban a fosztástól a morzsolásig sokféle tevékenységet megismerhetnek és persze ki is próbálhatnak.

 

Az ünnepi pillanatokat megörökítő fotók letölthetőek a Galériából.
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2022 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.