Ezt nem lehet megúszni – közönségtalálkozó Ákossal első önálló novelláskötete nyomán

2022.03.16. 20:32
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2022. március 16. (szerda) 
A próza kéri az olvasótól a befektetett energiát.    Galéria  
 
 
 
 
Első kötetes novellistaként lépett a székesfehérvári közönség elé Kovács Ákos Kossuth-díjas zeneszerző, dalszerző és költő, akinek az „Ezt nem lehet megúszni” című novellaválogatását mutatták be a Hiemer-házban. A Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központja által szervezett eseményre nagyon sokan voltak kiváncsiak a Rendezvényközpont Báltermében.

Magyarország első számú popikonja a versírás mellett több mint húsz éve foglalkozik novellaírással. Az elmúlt két évtized munkáiból válogat a 2021 szeptemberében, az MCC Press gondozásában megjelent Ezt nem lehet megúszni című kötet, amely 17 elbeszélését, köztük a címadó művet is tartalmazza. Ákos első önálló novelláskötetét a Hiemer-ház Báltermében mutatták be Fehérváron, az MCC Székesfehérvári Képzési Központja szervezésében.

Nyitó köszöntőjében Östör Annamária, a Központ vezetője, önkormányzati képviselő elmondta, a megyei jogú városok között Székesfehérvár volt az első, ahol elindult az MCC programja. Két osztálynyi általános iskolással és középiskolással különféle programokon vesznek részt a tehetséggondozás jegyében. Az előadások során mindig igyekeznek aktuális, izgalmas témákkal foglalkozni, a mai este azonban mérföldkőnek tekinthető Kovács Ákossal, akivel Kovács Szilvia, a Fehérvár Médiacentrum műsorvezetője beszélgetett.

Elhangzott többek között, hogy Ákost számos kedves koncertélmény köti Székesfehérvárhoz. Első önálló novelláskötetének megjelentetéséhez a szakmában régebb óta jelen lévő, nagynevű, több évtizedes múltra visszatekintő kiadó helyett az MCC Press-t választotta. A könyv szerkesztését, tartalmi és formai összeállítását élvezetes vitaként, tartalmas intellektuális párbeszédként élte meg emberi és szakmai szempontból egyaránt.

A szerző szavai szerint a zeneszerzés, a versírás, a prózaírás nagyon különálló műfajok. A próza másfajta figyelmet, elemző hozzáállást, módszeresebb munkát és egyfajta „gyűjtögető életmódot”, élmények, benyomások, emberek megfigyelését, befogadását jelenti. Többek között a saját életéből, családi történeteiből, legendáiból is származtatott részleteket a munkáiba. Szerinte az írást – a dalíráshoz hasonlóan - nem lehet tanulni, hiszen szubjektív műfaj: „Abban hiszek, hogy ha valakinek katarzist okoz a dal műfaja befogadóként, akkor nagyobb eséllyel fordul az íráshoz alkotóként.” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a dalokhoz képest a prózával sokkal kevesebb emberhez sikerül eljutni, hiszen a próza olyan közlésforma, ami kéri az olvasótól a befektetett energiát. A könyvek a belső vetítővásznunkon jelenítik meg a személyeket, a történéseket, akiket és amelyeket el kell képzelnünk, meg kell ragadnunk, és ez folyamatos agymunka. Azokkal az írásokkal járunk jobban, amelyekben megtaláljuk önmagunkat, vagy azt a történeti szálat, stilisztikai vonalat, ami megfog, lenyűgöz bennünket.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika
 

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2022 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.