A Katyńi Áldozatok Emléknapján főhajtással és néma koszorúzással tisztelgett Székesfehérvár a Jávor Ottó téri katyńi emlékkeresztnél az előtt a mintegy 22.000 lengyel értelmiségi, tiszt és tisztségviselő emléke előtt, akik a keleti Golgotán vesztették életüket.

Tíz évvel ezelőtt, a lengyel és magyar nép közötti kölcsönös megértés és tisztelet jeléül avatták fel a székesfehérvári Jávor Ottó téren a Katyń keresztet. Az emlékmű elkészítését a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség kezdeményezte, Székesfehérvár Önkormányzata pedig támogatta. Horváth János szobrászművész alkotása annak a csaknem 22.000 lengyel értelmiséginek, tiszteknek és tisztségviselőknek állít emléket, akiket 1940 tavaszán, a Katyń környéki erdőkben végeztek ki, és rejtettek jeltelen tömegsírokba az orosz csapatok. A tömeggyilkosságokat és az áldozatok eltüntetését nagy titokban hajtották végre. A barbár cselekedet lett a lengyel nép legnagyobb és legfájóbb nemzeti tragédiája, amelyről hagyományosan minden esztendőben megemlékeznek a székesfehérvári Katyń keresztnél is.

A ma délelőtti eseményen a lengyel és a magyar himnusz éneklésével kezdődött a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Énekkarának közreműködésével, majd néma koszorúzással tisztelegtek az emléknap résztvevői. A város nevében Vargha Tamás országgyűlési képviselő, dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Simon László kormánymegbízott és Pálffy Károly, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke helyezte el az emlékezés virágait a kereszt előtt.  Közösen koszorúztak a történelmi egyházak, valamint a Magyar Honvédség és a Székesfehérváron szolgáló NATO és NFIU egységek képviselői. Virággal és főhajtással tisztelgett Lehrner Zsolt alpolgármester és Székesfehérvár önkormányzati képviselői, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, a Diáktanács elnökségi tagjai, valamint a megjelent fehérváriak.

A koszorúzáson készült fotók letölthetőek a Galériából.


                                                      - Vége